Mert bátor lenni az új Star Wars film
Az ébredő erővel visszatért hozzánk a Star Wars, aminek két éve nagyon örültünk, viszont volt kellemetlen szájízünk is: a Star Wars nem mert új lenni. A tavalyi Zsivány Egyes adott némi bizakodásra való okot, hogy talán a készítők sem fognak a biztonsági játékra menni, és talán az új filmben, Az utolsó jedikben valami megtörik majd. Így lett.
Több Marvel mozihoz hasonlóan mintha utóbbi két Star Wars-filmben is egy-egy tematika köré építenék a történetet (ez volna a Disney keze?). Az ébredő erőben az új szereplők személyesen találkozhattak a dicső múlttal, a Zsivány Egyes az elfeledett hősök fontosságát mutatta be, Az utolsó jedik viszont valami újat mert lépni, mégha csak kisebb lépésekben tette.
Az ébredő erő a nosztalgiára fókuszált, igyekezett új hősei körül megteremteni azt a Star Wars mítoszt, amit „réges-régen” Az új remény adott, az új trilógia kontextusában pedig Reynek, Kylo Rennek, Finnek és a többieknek . Rian Johnson fogja az eredeti trilógiából ismert eseményeket, és lépésről lépésre megdönti azokat. Luke Skywalker nem hős, Leia Organa nem sértetlen, döntése megkérdőjelezhető, a jedi rend nem szent és erkölcsös lovagokból áll. A film legfontosabb kérdése következik az ideák lerombolásából, a „múlt eltörléséből”: Ha nincs miben vagy kiben hinnünk, akkor lehet-e még remélnünk?
A film több választ is hoz, amit nagyon okosan fiatal, útjukat kereső új hőseinken keresztül mutat be. Mind Rey, mind pedig Kylo Ren csalódtak az eddig mélyen tisztelt mítoszokban, elődeik személyében. A hőstettnek hitt cselekedetek megkérdőjeleződtek, és ezzel a fiatalok válaszúthoz érkeznek: higgyenek-e továbbra is a múlt megmaradt darabkáiban, elődeik döntéseit felülbírálva, vagy szakítsák el magukat a korábbi meséktől és maguk építsék fel jövőjüket? Ebben a zavaros világban egyáltalán hol van az ő helyük? Nehéz kérdések, még nézőként is. Az eredeti trilógia hőseire rakódott máz lehullott, tiszta jóságos szereplőkből erkölcsileg megkérdőjelezhető, szürke színű alakokat kaptunk. Ennek fényében ha Rey és Kylo döntéseit saját erkölcsi mértékük alapján nézzük, indokoltak és érthetőek lesznek. A jól ismert arcok új vonásokat kapnak, más szemszögből tekinthetünk rájuk. Ezzel Az ébredő erőben még súlytalannak tetsző, a nosztalgia keretei közé szorított szereplők végre megkapják igazi személyiségüket és fejlődési útjukat.
Az utolsó jedik két főhőse mindenképpen Rey és Kylo Ren, azonban jut érdemi idő több mellékszereplőre is. Egyik legérdekesebb Poe fejlődése, akinek szintén szembe kell néznie a múltbéli módszerek elavulásával. Élvezhető kalandot kap Finn és a mellé szegődő szerelőlány, Rose egy Las Vegast idéző kaszinó városban, és a lázadók is nagyobb figyelmet kapnak, továbbá látványos űrcsatákból sincs hiány.
A kép nem teljesen kerek, pár zavaró jelenet vagy esetlen mondat becsúszott a filmbe, és ki kell mondani, bizonyos pillanatokban nem mer még elég bátor lenni a film, de mindez Rian Johnson munkáján nagy csorbát nem ejt. Végre úgy érezni, izgalmas irányba halad az új trilógia, és ha teljesen leveti a Star Wars magáról a nosztalgiához való ragaszkodást, és ügyesen folytatja a most megkezdetteket, akkor egy szép zárást kapunk a IX. részben. Így legyen!
Értékelés: 8/10
