Minimum-tevékenységhez közeledik a Nap – és mi nem fogjuk érezni a hatását
Ugyan kevesebb (gyengébb) napsugárzás éri a Földet, de ez nem fogja érezhetően csökkenteni a globális felmelegedést a következő 90 évben. Az sem okozna jelentős lehűlést, ha visszatérne az eddig mért leggyengébb naptevékenység.
A számításokból az is kiderült, hogyha a naptevékenység elérné az eddig megfigyelt minimumszintre csökkenne, akkor a Földön a felszín átlaghőmérséklete 0,13 fokkal csökkenne. Ezt a szintet 1645 és 1715 között mérték, neve Maunder-minimum.
Ennek ismételt bekövetkezte kevéssé valószínű Mike Lockwood, a Readingi Egyetem napkutatója szerint, de egyszersmind az is, hogy a huszadik századi fokozott aktivitás folytatódjon. “A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a naptevékenység és a napsugárzás erőssége az 1820 körül mért Dalton-minimum szintjére esik vissza” – magyarázta.
“Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a naptevékenység lanyhulása nem elég annak megakadályozására, hogy a globális átlaghőmérséklet 2 fokkal legyen nagyobb az ipari forradalom előtti időszakhoz képest” – mondta Gareth Jones, a Met Office klímakutatója. Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt a kutatók túlnyomó többsége a 2 Celsius-fokos szint meghaladását tartja valószínűnek a 21. század végére, ami elkerülhetetlen klímaváltozáshoz vezethet.
Azaz, más szavakkal: a fosszilis energiahordozók elégetésével a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok (élen a szén-dioxiddal) már most látható módon felborították bolygónk évmilliárdos “éghajlatrendszerét”, a Nap időnkénti csökkent tevékenységének hatásait nem fogjuk érezni. Egy kis önfegyelemmel lelassíthatnánk a folyamatot, és talán egyszer megoldást is találhatunk a problémára, de ehhez lépni kell. Nem holnap, nem jövő héten, hanem igenis ma, ha el akarjuk kerülni azt a kataklizmát, amiről Andreas Eschbach ír Összeomlás című regényében.
origo.hu/tudomány nyomán
