Molnár Csaba: A széttört idő legendája – könyvajánló

A Galaktika Start Könyvek közül már bemutattuk az Eshtart, és ezúttal szintén egy több idősíkkal foglalkozó művet veszünk górcső alá. Ez pedig nem más, mint A széttört idő legendája Molnár Csaba tollából.

Már a legelején leszögezném, hogy ha időutazásról van szó, engem megvettek kilóra! Elképesztően sok regény, novella, film, zene foglalkozik a múltba, avagy a jövőbe való utazással. Az emberi kíváncsiság, és a „mi lenne, ha” kérdés izgalma miatt felbecsülhetetlen mennyiségű alkotást született már a témában, maradandó vagy felejthető formában. A széttört idő legendája azt kell mondjam, az idők végezetéig a jók táborát fogja erősíteni.

Egy korábbi baráti beszélgetés során megkérdezték tőlem, miért is szeretem annyira az SF-et, mint műfajt, és miszerint az időutazás már annyira lejárt lemez, mit lehet újat mutatni? Majd felelevenítettem néhány meghatározó művet, s kerek szemmel csodálkoztak, hogy valóban végtelen az írói fantázia. Legközelebb ezekhez a példákhoz hozom fel Molnár Csaba művét is.

A széttört idő-05_finish.indd

Az író interjújában megemlíti, hogy valójában ez nem egy szokványos időutazós regény, és igaza van. Ám mégis történelmi korokba kalauzol vissza minket az író, a jelen (Mit jelen! 2018-ban játszódik a „jelen”.) napjaiból. A három fő múltbéli idősík egyszerre hiteles, a történelemhűség persze a fikció kellemes kompromisszumával társul. Ám a fantázia részt Molnár olyan egyediséggel adja elő, hogy simán el lehet képzelni minden leírt cselekményt, mintha úgy történt volna meg a valóságban is, akár a könyv lapjain. A történelmi kalandok sajátossága a bravúros szóhasználat, az autentikus dialógosuk, és az a fajta részletes környezet– és tájleírás, amelytől egy pillanat alatt elhisszük az adott kor jellemzőit. Főleg az 1460-as évekbeli párizsi suhancok párbeszédei nyújtanak olyan hangulatot, amelytől számomra a kedvenc részeimet képezték a regényben. Emellett az időszámításunk előtti római szál és a Titanic fedélzete is elképesztően magával ragadó részletességgel tárul az olvasó elé. Néha már-már azt hittem, történelmi regényt olvasok, de a lehető legjobb tálalásban. Az SF elemek tökéletesen működnek, a primorok leírásától szinte kirázott a hideg is, pedig nincsenek több oldalon keresztül jellemezve, csupán néhány erőteljes mondatból tudhatjuk meg, miként festenek a köztes világ alakváltói.

Bevallom, az időspirál elmélet leírása után tudatosan történeti buktatókat kerestem, igyekeztem felfedezni valami hibát, de nem találtam. Az idősíkokon látszik az előre megtervezés fárasztó munkája, a több szál gondos összefűzése, és az ellentmondások elkerülése. A legtöbb hasonló mű ezt elintézi a „csak, mert” mély gondolatmenettel, de Molnár szépen, gondosan mindent megmagyaráz, ami esetleg kérdésként felmerülhet az olvasóban.

A történet alapjaként szolgáló időkristályok, s azok darabkái fantáziadúsan épülnek bele az egész regényt átszövő miszticizmusba, könnyedén kezelve a kitalált elemeket a valóban megtörtént eseményekkel kombinálva.

A legtöbb időutazós sci-fivel ellentétben A széttört idő legendája nem mélyfilozófiai kérdéseket vet fel, s nem elemzi hosszú fejezeteken keresztül a számos paradoxonnal járó gondolatokat, mindinkább igyekszik megmutatni „egyszerűen” az időutazás kalandjait, humorát, báját. Amire viszont többször felhívja a regény az olvasó figyelmét, nem más, mint az összefüggések rendszere. Világunkban minden okkal történik, mindennek megvan a saját ok-okozati összefüggése, és ez kihat a legapróbb dolgoktól egészen világmegváltó eseményekig.

Összegezve A széttört idő legendája egy kalandos, pörgős, fantasztikus mű, amely képes egyfajta könnyed megvilágításba helyezni az időutazással foglalkozó művekre gyakran jellemző sötét, elmélyült gondolatokat. Történelmi tényszerűsége ad egy plusz löketet, amihez hozzákapcsolódnak a dinamikus párbeszédekkel operáló, kifejezetten kidolgozott karakterek. Gondos cselekményszál vezetése miatt nem válik kuszává, érthetősége ésszerű határokon belül mozog, történeti hiányosságok nem fedezhetőek fel.

Minden olyan felnőtt olvasónak tudnám ajánlani, aki egyfelől szereti az időutazással foglalkozó műveket, illetve a történelmi kalandokat. Mindkettővel bővelkedik A széttört idő legendája, könnyed hangvétele azonban mégis komoly cselekményeket takar.

Facebook hozzászólások

cjcore

"Az írás egyfajta önhipnózis, amelynek során gyakori a teljes érzelmi újraátélés, és olyan félelmek kelnek életre, amelyekről azt hittük, rég meghaltak." - Stephen King

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?