Morpheus szárnyalása
Morpheus most nem a mátrixba lépett be, és nem is szállt alá a pokolra. Bár most is ereszkedett, de tudományos program alapján. A 2012-es katasztrófa után sikeresen kísérletet hajtott végre a Morpheus, az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA új leszálló egysége.
A NASA hosszú távú tervei között szerepel, hogy újra embert küldjön a Holdra, és először tegye lábát az ember a Marsra. De akár embert, akár technikát akarunk egy idegen égitest felszínére juttatni, mindenképpen szükség van egy olyan űrjárműre, amely a körpályáról a felszínre juttatja a rakományt, és szükség esetén fel is emeli a felszínről, és újra dokkol az űrhajón.
Az 1970-es évek Apollo programjában ezt a feladatot a SAS leszálló egység végezte el. De azóta több mint negyven év telt el, a technológia óriásit fejlődött, szükségessé vált egy újabb leszálló eszköz kifejlesztése. Ennek a hosszú folyamatnak az első lépcsőfoka az a fejlesztési program, amely a NASA berkein belül a Morpheus nevet kapta.
A program 2010 júniusában indult, célja egy olyan leszállóeszköz kifejlesztése, amely képes a Holdra vagy a Mars felszínére egy mesterséges eszközt szállítani. Ez lehet egy laboratórium, egy önjáró egység, vagy egy humanoid robot. A tervek szerint az eszköz a Holdra 500 kilogramm terhet lesz képes lejuttatni. A jármű legfontosabb tulajdonsága, hogy a repülést teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül kell végrehajtania. A leszállóegység ötletét az Armadillo Aerospace cég hozta, a fejlesztést az űrkutatási hivatal szakembereivel közösen végzik.
A Morpheusnak két fontos tulajdonsága van. A leereszkedést teljesen önállóan végzi, és képes arra, hogy a terepviszonyokhoz alkalmazkodva, ha szükséges, megváltoztassa a landolás helyét. Így kikerülhet veszélyes sziklákat, vagy krátereket, ahogy a SAS-1 fedélzetén Neil Armstrong parancsnoknak is meg kellett tenni. De új a meghajtás módja: az oxigén mellett hidrogén helyett metánt használnak. Ez kevésbé veszélyes, sokkal könnyebb tárolni, ráadásul sokkal olcsóbb is. A kísérleti jármű nem nevezhető igazán szépnek, nagy dagadt pókra emlékeztet, vékony lábai felett nagy üzemanyag tartályok kaptak helyet. Két év alatt több sikeres kísérletet is végrehajtottak, amely során daruról lógatva tesztelték a rendszereket.
2012. augusztus kilencedikén hajtották végre az első szabad repülési kísérletet, amely során katasztrófa történt. Pillanatokkal a felemelkedés után a jármű navigációs rendszerében meghibásodás következett be, megbillent és a Földbe csapódott, és felrobbant. A balesetben senki sem sérült meg, de a hétmillió dolláros Morpheus Alpha megsemmisült.
A Morpheus Bravo megépítése és a hibák elhárítása után a tesztelés következő lépcsőfokára több mint egy évet kellett várni. December 10-én a Jonhnson Űrközpontban végrehajtotta az első szabad lebegést. Az 54 másodpercig tartó kísérlet alatt 15 méter magasra emelkedett, ahol 15 másodpercig lebegett, majd visszaereszkedett a felszínre. A teszt tökéletesen sikerült.
Az újabb szabad repülési kísérletet március ötödikén hajtották végre. Szerdán a Kennedy Űrközpont tesztterületén a Morpheus Bravo száznegyvenkét méter magasságba emelkedett, oldalazva ellebegett 194 méter távolságra, majd visszaereszkedett a felszínre, a felszállási pontjától 17 méter távolságra. A jármű az előre megtervezett pályán hibátlanul hajtotta végre a repülést. Érdekesség, hogy azért szállt le 17 méterrel arrébb, mert a felszállási helyet a szimuláció szerint veszélyesnek ítélte, és újabb helyet keresett.
Forrás: NASA
