Nagy erejű összeütközések kontra békés anyaghalmozódás
Egy távoli égitest megfigyelésével egy évtizedes tudományos vita végére tehetnek pontot a kozmológusok. Az új eredmények alapjában véve forgatják fel a naprendszer kialakulásának elméletét.
Több mint ötven évvel ezelőtt vált uralkodóvá a nagy erejű összeütközések elmélete. A fiatal csillagok a csillagközi anyag sűrűsödéseiből alakulnak ki, a perdületmegmaradás miatt kialakul egy sűrűbb anyagkorong, a protoplanetáris korong. A fiatal csillag sugárzása az anyagkorongból kifújja a könnyű elemeket, a lehűlő közegben pedig a nehezebb elemek kondenzálódnak. A szilárd törmelékszemcsék egymással ütközve egyre nagyobb testeket formálnak, amelyek végül nagy erejű ütközésekkel bolygótestekké állnak össze.
Nemrégiben merült fel egy újabb teória, amely az anyag békés felhalmozódásával számolt. Az elképzelés szerint a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze. Az elméletet 15 éve dolgozta ki Anders Johansen, a svéd Lundi Obszervatórium kutatója még PhD-hallgató korában. Az elmélet számítógépes szimulációk közben merült fel. Érdekesség, hogy először azt hitte, a szimulációk kódolásába csúszott valami hiba.
Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulásában mégis az utóbbi, a békésebb folyamatok voltak az uralkodók.
A kérdés eldöntésében egy Arrokoth nevű égitesté volt a főszerep, a mely a Kuiper-övben kering. Hat éve fedezték fel, akkoriban 2014 MU69-ként emlegették. Két, egymással érintkező lapos korongból áll, bár eleinte úgy tűnt, egy kisebb és egy nagyobb labdából épített hóemberre hasonlít inkább.
Az Arrokoth a Naptól több mint hatmilliárd kilométerre kering. A Kuiper-öv égitestjei a Naprendszer kialakulása óta nagyrészt változatlanok maradtak, a legtávolabbi idők fennmaradt kövületeinek számítanak. Annak az időnek az emlékét őrzi, amikor a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult.
Az Arrokothról egy évvel ezelőtt a New Horizons gyűjtött adatokat, amikor a közelében elrepült. A mérési adatok és a felvételek lehetőséget kínáltak arra, hogy durva ütközések vagy békésebb folyamatok alakították ki a bolygókat. A kutatócsoport nem talált összeütközések nyomaira. Se törések, se becsapódások nem mutatkoztak, ami azt jelenti, hogy az objektumok békésen torlódtak össze.
Az Arrokoth eddig a legtávolabbi égitest, amely mellett űreszköz elrepült.
