Nyüzsgő életet fedezett fel a Holt-tengerben az első búvárexpedíció
A Holt-tengerről egy ideje már gyanítják a kutatók, hogy valami rejtélyes történik a tömény, sós víz mélyén. Mivel a tó vize szinte azonnali fulladást okozna, ha véletlenül lenyelnék, eddig nem tolongtak a búvárok, hogy a titok végére járjanak. 2010-ben azonban megtört a jég, és az idén bemutatott eredmények sok meglepetéssel szolgáltak.A Holt-tenger első ránézésre, sőt hosszas tanulmányozás után is teljesen kihaltnak tűnik. A sókoncentráció eléri a döbbenetes 33,7 százalékot, azaz a tó vize körülbelül tízszer sósabb, mint az óceánoké, amelyek sótartalma mindössze 3,5 százalék. A magas sótartalom miatt a part menti sziklákat sókéreg borítja, és a vízbe bemerészkedő fürdőzők akarva sem tudnak lemerülni. A fürdés húsz percnél tovább nem ajánlott, mert a tó kiszívná a vizet az emberi testből (a hatalmas ozmózisnyomás-beli különbség miatt).
A Holt-tenger másik érdekessége, hogy ez a Föld legalacsonyabb pontja. Ráadásul évről évre alacsonyabb lesz, mert a Jordán-folyóból eredetileg ide ömlő vizet eltérítették, hogy Izrael, Jordánia és Palesztina lakóinak szomját oltsa. A tó vízszintje évente több mint egy métert csökken. Ha ez továbbra is így folytatódik, akkor a tóra ugyanaz a sors vár, mint például az Aral-tóra: szélfútta sósivataggá változik. A Holt-tengerről egy ideje már gyanítják a kutatók, hogy valami rejtélyes történik a tömény, sós víz mélyén. Mivel a tó vize szinte azonnali fulladást okozna, ha véletlenül lenyelnék, eddig nem tolongtak a búvárok, hogy a titok végére járjanak. 2010-ben azonban megtört a jég. Néhány rettenthetetlen búvár elhatározta, hogy feltárja a tó geológiai és biológiai titkait, és mindezt videóra veszi. A biológusok már az 1930-as évek óta tudják, hogy a tó még nem teljesen halott.
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye + Ajándék Pengefutár
Tele van mikrobákkal, amelyek egész jól elboldogulnak abban a sós lében, amely távol tartja a vetélytársaikat, amelyek barátságosabb környezetben legyőznék őket. Általánosságban véve a víz 1000-10 000 ősi egysejtűt, úgynevezett archaeát tartalmaz milliliterenként. Ez az érték ugyan jóval alacsonyabb, mint a tengeri mikrobák koncentrációjáé, de azért még így is elég jelentős. Néha, amikor kedvezőek a körülmények, a tavon vörös színű vízvirágzás figyelhető meg. Ilyen fordult elő 1980-ban és 1992-ben
|
A holt-tengeri búvárkodás veszélyei A Holt-tengerbe nemcsak lemerülni nem könnyű, de különleges felszerelés is kell hozzá. Annak a búvárnak, akinek Hawaiinál elég volt 6 kilogramm súly a merüléshez, itt 45 kilogrammot kellett magára erősítenie. A holt-tengeri búvárkodáshoz speciális, a teljes arcot takaró, a szemet és a szájat is védő maszkot kell viselni. Egy véletlen nyelés a sós vízből a gége megduzzadását okozná, és szinte azonnali fulladásos halálhoz vezetne. A szemet érő sós víz irritációt és akár vakságot is okozhat rövid időn belül. A ruhának is tökéletesen kell zárnia, hogy a sós víz ne szívja ki a testből a nedvességet. |
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=to1kWSuC2UiYjx8B
Galaktika
Sci-fi, tudomány, film, technika, szórakozás. Alapítva 1972-ben.
