Óceánok a fiatal bolygókon: gyakoribb a lakhatóság, mint hinnénk
Minden egyes sziklabolygó a megformálódása után nem sokkal otthont ad egy folyékony-víz óceánnak, mondja egy mérvadó tudós, Lindy Elkins-Tanton, így az életre esetleg alkalmas bolygók listája jelentösen megnövekszik!
A Carnegie Tudományos Intézet munkatársa szerint ugyanis ezeknek a bolygóknak az építőelemei (kisebb-nagyobb sziklákból és vízjégből álló aszteroidák, üstökösök, stb.) több, mint elegendő vizet tartalmaznak ahhoz, hogy miután ezeknek a világoknak a felszíne lehűlt és megszilárdult, óceánok lepjék el azt. Ez nagyon hasonló ahhoz, ami a mi Földünkkel is történt.
Ha ebben igaza van Elkins-Tantonnak, akkor a lakhatóság sokkal elterjedtebb az univerzumban, mint ahogy azt a tudomány eddig vélte.
A földi kőzetek elemzése során kiderült: már a mi bolygónkon is volt egy vízből álló óceán 4,4 milliárd évvel ezelőtt – alig 160 millió évvel a Naprendszer születése után! Ez a víz pedig jóval nagyobb részben jöhetett bolygóközi törmelékből, mint üstökösökből.
Bár az üstökösök által “leszállított” leszállított víz hozzátehetett ehhez, nem feltétlenül szükséges óceánok képződéséhez. Például, ha azok a darabok, amelyekből a Föld összeállt, mindössze 0,01% vizet tartalmaztak (ami az űrkőzeteket ismerve NAGYON visszafogott becslés), akkor is több száz méter mély ősóceán előállításához elegendő folyadék volt a Földön.
A tudós szerint az ilyen óceánok több lépcsőben alakulnak ki. Először is a víz kiforr az olvadt sziklából, ami beborítja az újszülött földszerű bolygót, ez pedig egy gőzzel teli atmoszférát hoz létre. Ez az atmoszféra aztán összeomlik, ahogy a bolygó hűl, a víz pedig visszahullik a felszínre, óceánt formálva.
Azaz ha tekinthetjük valamennyire is általánosnak ezt a bolygókeletkezési mechanizmust, akkor a világ összes ilyen planétája átesik ezen a vízóceáni fázison. Ez a lehűlési periódus pedig 10 millió év, vagy kevesebb alatt képes lezajlani a modellek szerint.
Viszont, az igaz: négy földszerű bolygót ismerünk jelenleg közelebbről, és csak egyen van jelenleg vízből álló óceán, magán a Földön. Tehát attól még, hogy kialakul egy vízóceán egy bolygón, nem biztos, hogy az meg is marad! Például itt van a Vénusz, a Föld ikerbolygója, amely más fejlődési utat járt be azután és pokolian forró, az általunk ismert élet eltartására alkalmatlan bolygóvá vált.
Sokan úgy vélik, a Mars és a Vénusz kiszáradásához könnyen vezethetett az a brutális bombázás, amiben születésükkor részük volt mindenféle törmelék és meteoritok révén. Azonban ne feledjük: a Föld megtartotta vizeit egy Mars-méretű testtel való ütközés ellenére is, amely a Hold születéséhez vezetett.
Így Elkins-Tanton szerint a víz megtartásának kritériumai lesznek a jövő kutatásának egyik legérdekesebb céliránya.
space.com nyomán
