Ősemberek rejtélyes migrációja
A legújabb kutatások szerint a denisovai ember, az emberiség törzsfáján jegyzett újabb rejtélyes archaikus homo, a Neander-völgyiek testvére volt, s egykor Szibéria fagyos térségeiben jelent meg, majd onnan vándorolt Indonézia párás meleg vidékéig. A denisovaiak hatalmas kiterjedésű területet laktak be. Ez pedig azt bizonyítja, hogy nemcsak fajunk, a modern ember volt képes a legsokoldalúbban alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz.Ettől a különös fajtól eddig kevés nyomot találtak meg. Az első régészeti leletek a szibériai Denisova-barlangból származnak, ahol 2008-ban egy 41 000 éves fogat és kevés csontmaradványt találtak meg. A DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy az egykor élt egyednek közös az őse a Neandervölgyi emberrel, de több tízezer éven át önállóan, külön fejlődött faj, s legalább annyira különbözött antropológiailag a testvérétől, mint a modern ember a Neander-völgyitől.
Most 1 héten keresztül extra áron, 5.900 forintért tiéd lehet a négy Clarke klasszikus:
Szigetek az égben, A Mars titka, Mélység, Régmúlt napok fénye
A denisovai ember az eddigi ismeretek szerint mintegy 80 000-50 000 éve fejlődött ki és a Neander-völgyivel közel azonos időben halt ki, mintegy 30 000 évvel ezelőtt, de közvetlenül kihalása előtt fajunkkal, a Homo sapiensszel már találkozott, sőt a kutatások szerint párosodott is vele. A denisovai ember génjei 4-6 százalékban megtalálhatók ma élő emberekben, de érdekes módon nem szibériaiakban, hanem a jóval távolabbra élő pápua új-guineaiak génállományában – ám ott sem mindenkiében. A Mark Stoneking, a lipcsei Max Planck Intézetmunkatársa vezette kutatócsoport most 33 különböző, Ázsia szárazföldi részéből, Dél- és Délkelet-Ázsiából, Borneóról, a Fidzsi-szigetekről, Indonéziából, Malajziából, Ausztráliából, a Fülöp-szigetekről, Pápua Új-Guineából és Polinéziából származó népesség génállományát vetette egybe a denisovaiak génállományával. Találtak egyezéseket Kelet-Indonéziából, Ausztráliából, Pápua Új-Guineából, Fidzsiről és Polinéziából származó népekkel, de nem mindegyikkel. Az eredmények megerősítették, hogy a pápua új-guineaiakkal korábban kimutatott 4-6 százalékos egyezés nem véletlen, vagy elrontott adat volt. Stoneking úgy véli – mint azt az American Journ
al of Physical Anthropology című szaklapban publikálta is –, hogy a denisovaiak Délkelet-Ázsiát is lakták, és ott keveredtek fajunkkal, a modern emberrel mintegy 44 000 évvel ezelőtt.
Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!
Ha ez a kutatási eredmény további megerősítést nyer, az igazán megdöbbentő lesz, mivel ez a faj északról délre terjedő migrációját támasztja alá, márpedig genetikai vizsgálatok eddig azt mutatták, hogy a kelet–nyugati migráció jóval gyakoribb és könnyebb, mint az észak–déli irányú, nyilván az éghajlati és környezeti változások miatt. Ezek ugyanis kelet–nyugati migráció esetén jóval lassúbb változást jelentenek, vagyis könnyebb hozzájuk szokni, mint észak–déli irányú vándorlás esetén.
Stoneking szerint a denisovaiak rendkívül széles, észak–déli irányú földrajzi és ökológiai területen terjedtek szét, szélesebben, mint a modern emberen kívül bármely más homofaj, beleértve a Neander-völgyieket is. Az a tény, hogy a Neander-völgyiek sokkal szűkebb észak–déli irányú területet voltak képesek belakni, mint a denisovaiak, azt jelzi, hogy a denisovaiakban volt valami nagyon fontos különbség, amely képessé tette őket arra, hogy környezetükhöz jóval szélesebb skálán alkalmazkodjanak – mondta el Stoneking a New Scientist munkatársának. Most igyekeznek ezt a különbséget is megfejteni, hogy további ismereteket szerezzenek a rejtélyes fajról.
Éhség + ajándék Pengefutár könyv
Aki megveszi Whitley Strieber: Éhség című könyvét ajándékba kapja Alan E. Nourse, William S. Burroughs: Pengefutár című könyvét.
Ugyanakkor a mostani kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy az eddigi feltételezésekkel szemben a modern ember legalább két hullámban lakta be Ázsiát. Az ugyanis, hogy nem minden vizsgált délkelet-ázsiai népesség génállományában találták meg a denisovaiak génjeit, arra mutat, hogy két hullámban történt a terület benépesítése, egy denisovaiakkal keveredett csoporttal és egy jóval későbbi, velük nem keveredett népességgel. „A kutatások során egy dolog világossá vált előttem, az archaikus és a modern emberek két dolgot egyformán szerettek – vándorolni és párosodni. Ez azt eredményezte, hogy a denisovai ember keveredett a Neandervölgyi emberrel és a mai emberrel is” – mondta el Stoneking a LiveScience munkatársának. A kutatók a közeljövőben azt szeretnék megállapítani, hogy pontosan mikor keveredett a denisovai ember a modern emberrel. Ugyanakkor mások, például John Stewart, a Bournemouth Egyetem munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy óvatosan kell következtetéseket levonni a genetikai eredményekből, mivel például az is elképzelhető, hogy a denisovaiak valahol Közép-Ázsiában keveredtek a mai emberrel, és egy későbbi migráció során került a génállományuk délkeletre.
Erre a problémára régészeti csontmaradványok adhatnának választ. David Reich, a Harvard Egyetem munkatársa szerint viszont egy sor rejtélyes, azonosítatlan csontmaradványt találtak már Közép-Ázsiában, Kínában és Délkelet-Ázsiában. „Elképzelhető, hogy denisovaiak is vannak köztük” – mondta Reich a LiveScience munkatársának.
Kövess bennünket a facebookon is!
forrás: nol.hu/tudomány
