Piramisok a világ körül I. rész – Afrika

by Gavarra · 2013-05-14

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk azzal, hogy mi maradna a Földön az emberiség után, milyen nyomokat hagynánk, hogy nézne ki a bolygónk, miután a természet visszavette jogos jussát. Ezzel a bejegyzéssorozattal azonban a múlthoz fogunk visszatérni, s megvizsgáljuk az emberi kéz által alkotott legnagyobb építményeket, a piramisokat. Afrikával kezdünk.

Nem csak az egyiptomi piramisok kapcsán, hanem alapvetően az ilyen gigászi méretű sír- és kultuszhelyeknél, templomoknál mindig feltesszük a kérdést: vajon tényleg ember alkotta építmények ezek? Ha igen, akkor hogyan, miért, mi célból készültek? Vagy esetleg építésükbe beleszólt egy-két idegen vélemény is? Miért hagyták akkor hátra őket, s vissza fognak-e térni a jövőben a Földre? Minden kérdés egy újabbat vet fel, de a rájuk felelő válaszok ismerete még várat magára.

1. Egyiptom:

Dzsószer Fáraó piramisa Szakkarában (Egyiptom)

Több, mint 100 piramis van Egyiptomban, melyek közül az első Dzsószer fáraóé (Kr.e. 2630-2611) volt, aki saját magának építtette a mauzóleumot Szakkarában. Az előtte lévő uralkodói sírok lapos tetejű sírhalmok voltak, melyek legtöbbször sárból készültek. Ekkor Dzsószer vezető építésze Imhotep, egy tartós és vonzó ötlettel állt elő: a lépcsős piramis szerkezettel, mely 6 folyamatosan kisebb, csiszolt mészkőszintből áll, s kb. 61 méter magasra emelkedik. Imhotep nemcsak hogy a fáraó főtanácsosa és főépítésze volt, hanem korának híres gyógyítója is egyben, így talán nem is csodálkozunk azon, hogy kétezer évvel halála után már a gyógyítás isteneként tisztelték.

A következő három piramis – a mejdúmi piramis, a tört falú piramis és a vörös piramis – Sznofru fáraó uralkodása alatt épült, aki Kheopsz fáraó apja volt.

A mejdúmi piramis (Egyiptom)

A mejdúmi piramis építtetőjének a személyazonossága kérdéses. Sokan I. Mereszanh-nak, míg mások fiának, Sznofrunak tulajdonítják.Az eredetileg lépcsős piramis teljes piramissá való “feltöltését” Sznofru rendelte el, mikor uralkodásának 15. évében ő maga is Dahsúr környékére költözött.

A dahsúri tört falú- vagy másnéven álpiramis (Egyiptom)

Az álpiramis formája különleges, köszönhetően az építési munkálatok kivitelezésének (megijedtek a statikai bizonytalanságtól), s az ebből adódó – a természeti hatásoknak- kevésbé ellenálló külsőnek (földrengés).
Falai meredeken emelkednek, majd 45 méter magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. Az eredeti emelkedési szöggel a piramis magassága 125 méter lett volna, így azonban kereken 100 méteres.
Különlegessége továbbá, hogy ez volt az első piramis, amiről biztosan tudjuk, hogy önálló neve volt: “Déli ragyogó”. Miután csak álpiramis, temetkezésre nem használták, csak kultuszhelyként funkcionált.

A dahsúri vörös piramis (Egyiptom)

A vörös piramis az első tökéletes piramis, és az egyiptomi piramisok közül ennek van a második legnagyobb alapterülete. Ez volt Sznofru valódi sírja.

Fekete piramis (Egyiptom)

Fekete piramis III. Amanemhat számára épült, és eredetileg 81,5 méter magas (ma 30 méter!), s elég rossz állapotban van.
Ma már inkább egy hatalmas, szél által megformált sziklára emlékeztet. Sötét színű téglából készítették, bazalt burkolattal. Első olyan piramis volt, ami végső nyughelyet nyújtott a fáraó mellett, a királynőnek is.
Romos állapota a rosszul megválasztott építési helyszínnek is köszönhető, ugyanis Egyiptom egyik legalacsonyabb területén fekszik, ami 10 méterrel a tengerszint alatt található. Nagyon sok folyosó és kamra is vezet a homok alatt, amelynek köszönhetően a piramis alapzata megsüllyedt. Ráadásul a szokásos mészkő helyett, ezt vályogtéglából építették, amely nem bizonyult túl tartós építőanyagnak…

A Gízai Piramisok: Mükerinosz, Kheopsz, Kheprén fáraók piramisai (Egyiptom)

Mikor valaki kimondja, hogy piramisok, a legtöbb embernek először a Kairótól nem messze lévő trió jut eszébe, ahogy azok a végtelen sivatag fölé magasodnak.
Közülük a legészakibb kb. i.e. 2580-2530 körül épült Kheopsz fáraó számára, amit gízai nagy piramisnak is neveznek. Több, mint 2 millió kődarabból faragták a 146,7 méter magas piramist (eredetileg 146,7 méter körül volt).
Habár nem ez a legnagyobb emberi kéz által alkotott szerkezet, építmény az ősi piramisok közül ez rendelkezik a legnagyobb méretekkel. A görögök is le voltak nyűgözve Kheopsz sírhelyétől, így beválasztották a világ hét csodájába, melyek közül ez az egyetlen, mely a mai napig is áll.

2. Nigéria

Nsude piramis Nigériában

Az Igbo kultúra egyik legkülönlegesebb építményei a Nsude piramisok, amik Abuja városában az akkori Igbo-föld északi részén találhatók.
A tíz agyagból készült egyenként közel 3 méter magas piramisszerű építmény alapja kb. 19 méter átmérőjű. A következő réteg átmérője 14 méter, s ez rétegenként folyamatosan csökken. Ezek az építmények Uto isten számára készültek, akiről úgy hitték, hogy ezeknek a piramisoknak a tetején él. Ez utóbbi jelképeként egy botot is elhelyeztek itt. Ezeket a piramisok ötös csoportokban építették, egymással párhuzamosan.

3. Szudán

A núbiai piramisok Meroében (Szudán)

Több mint száz piramis formájú síremlék van Szudán középső vidékén, például Núbiában, ahol leginkább vörös homokkőből épülteket találhatunk. Ebből körülbelül 40 Meroében található, ami Kr. e. 8. századtól – Kr. u. 4. századig a Kusita Királyság fontos központja volt. A núbiai piramisok kisebbek, mint az egyiptomiak, és keskenyebb formájúak. Annak ellenére, hogy a a sok évszázad alatt lepusztultak, s ki lettek fosztva – egy olasz felfedező lezúzta valamennyinek a tetejét a 19. században, remélve, hogy kincset talál- , egész jó állapotban vannak.

S az említett hírhedt kincsvadász: