Robert J. Sawyer

Robert J. Sawyer kanadai író 1960 áprilisának végén született Ottawában, jelenleg az Ontario államban található Mississauga-ban él.   A gyerekkorát nyugodt körülmények között Torontóban töltötte, abszolút átlagos kisgyerekként. Középiskolai tanulmányait a Willowdale Középiskolában végezte, ahol érdeklődése a paleontológia, azon belül is a dinoszauruszok felé irányult, illetve írói ambíciókat kezdett táplálni. Tanulmányai végéhez közeledve ifjú embertől szokatlan objektivitással arra a következtetésre jutott, hogy tudományos álmai nehezen megvalósíthatók, ellenben az írói pályafutás racionálisabb alternatíva. Ennek ellenére nem irodalmi irányban tanult tovább, hanem a torontói Ryerson Egyetemre jelentkezett, ahol a rádiós és televíziós szakmát, illetve alapvető pszichológiai ismereteket igyekezett elsajátítani, s végül forgatókönyvíróként végzett.

Az első írói próbálkozása, a Motive című rövid történet, melyet egy planetárium felkérésére írt; végül nem került kiadásra, viszont már megtalálhatóak voltak benne azok az elemek, amelyek később kibontakoztak az egyes regényeiben. Az első nyomtatásban is megjelent írása az egyetemhez kötődik; The Contest című novellája helyet kapott az intézmény szokásos, éves irodalmi gyűjteményében.

Miután 1982-ben végzett az egyetemen, különféle televíziós gyártási munkákból tartotta fenn magát, s időközben cikkeket írt kanadai és amerikai újságok számára a számítógépes tervezéstől kezdve a pénzügyi tanácsadásig szinte mindenről, ám ezzel nem került közelebb legkedvesebb irányzatához, a sci-fihez.

Közel hét éven keresztül dolgozott független újságíróként, és ez idő alatt kétszáznál is több cikket írt, azonban a gyerekkori álom továbbra is nagyon távolinak tűnt. Nehéz döntés előtt állt, de végül győzött a belső kényszer; feladta a munkáit. Elkötelezettségének eredményeként 1990-ben megszületett a Golden Fleece című regény, amely egy űrhajó mérnöke és egy gyilkos hajlamú számítógép kegyetlen macska-egér harcát mutatja be.

Az első regényt követően rögvest igen nagy fába vágta a fejszéjét, amikor belekezdett egy nagyszabású trilógia kidolgozásába, amely később a Quintaglio trilógia elnevezést kapta. A három történet egy olyan világban játszódik, amely sok tekintetben hasonlít az emberek világára, ám itt kivételesen értelmes, továbbfejlődött dinoszauruszok – leginkább Tyrannosaurus Rexek-, alkotják a társadalmat. A történet egy távoli holdon játszódik, ahová egy idegen civilizáció közbenjárásával kerültek a dinók, nagyjából a késő kréta földtörténeti időszak végén.

Az 1992-es első kötet, a Far-Seer története a csillagász Afsan körül bonyolódik, akinek meg kell győznie a népét arról, hogy mi az igazság az univerzumban betöltött helyükkel kapcsolatban, mielőtt a világűrben munkálkodó erők darabokra nem tépik az általuk benépesített égitestet.

Az egy évvel később megjelent Fossil Hunter című folytatásban tovább gördülnek az események, ezúttal az előző kötet főhősének fia, Toroca kerül a középpontba, aki geológusként egy meglehetősen érdekes evolúciós elmélettel áll a népe elé. A helyzetet csak bonyolítja, amikor rátalál egy ősi űrhajó roncsaira, amelyen azok az idegenek utaztak, akik erre a holdra hozták az őshüllőket. Az ő feladata, hogy meggyőzze az uralkodót az evolúció igazáról, mielőtt a dinoszaurusz őseiktől örökölt territoriális erőszak romokba dönti a társadalmukat.

Az 1994-es Foreigner címet viselő lezárásban az űrutazás technológiáját siettető hüllők felfedeznek egy másik értelmes dinoszaurusz népet, és ez alapjaiban rengeti meg korábbi elképzeléseiket, hiszen így minden eddigi kutatási eredményük egészen más megvilágításba kerül.
A trilógia első két kötete a megjelenés évében elnyerte a Homer Award legjobb regény kategóriájának díját, a kritikusok ugyan több ponton is bírálták a regényeket, ám összességében kreatívnak és érdekesnek találták a sorozatot.

Még 1994 végén megjelent az End of an Era című regény, amely egy érdekes fikció arról, hogy mi is okozta valójában a dinoszauruszok kihalását. A kötet 1996-ban elnyerte a legrangosabb japán sci-fi elismerést, a Seiun-díjat, mint a legjobb külföldi regény. Ezt követte 1995-ben a The Terminal Experiment – Lélekhullám, amely eljátszik azzal a gondolattal, hogy mi történik akkor, ha a tudósok bizonyosságot szereznek a lélek létezéséről. A regény meghozta Sawyer számára az első igazi elismerést, miután még abban az évben elnyerte vele a Nebula-díjat. 1996-ban jött a Starplex, amely először az Analog című magazinban jelent meg folytatásos formában, majd érkezett a Frameshift (1997), az Illegal Alien (1997) és a Factoring Humanity (1998).

A következő átütő sikert az 1999-ben elkészült Flashforward – Flashforward – A jövő emlékei című regényével érte el. A történet szerint a Higgs-bozon kutatása közben egy váratlan mellékhatás lép fel a részecskegyorsítóban, és ennek következtében az egész emberiség elveszti az eszméletét két percre, ám ez idő alatt rövid betekintést nyernek a jövőbe. Az eszméletvesztés közben természetesen százezrek halnak meg, és azt követően is sokan inkább a halálba menekülnek a kilátástalan jövő elől. Kiderül azonban, hogy a látomás nem a kőbe vésett jövő, tehát nem kell feltétlenül bekövetkeznie. A regényből 2009-ben televíziós sorozatot készítettek, amely ugyan mindössze egyetlen évadot ért meg, de sokat lendített az író nemzetközi hírnevén.

2000-ben jelent meg a Calculating God című regény, amelyben Sawyer a hit, a vallás és a tudomány kapcsolatának mibenlétét boncolgatja. A kritikusok elismeréssel nyilatkoztak a könyvről, amelyet a következő évben Hugo-díjra jelöltek.

A 2000-es évek újabb fontos elismerést hoztak a termékeny írónak.
2002-ben jelent meg a Hominids című regény, a The Neanderthal Parallax elnevezésű trilógia nyitó kötete, amely felvázolja két alternatív Föld között létrejövő kapcsolat lehetőségét és következményeit. Az egyik világ számunkra teljesen ismerős, a másikban viszont a neandervölgyi ember lett a domináns, vezető emberi faj. A két világ közötti társadalmi, spirituális és technológiai különbségek és egyenlőtlenségek adják a történet cselekményét. Az első regényt két folytatás követte 2003-ban, a Humans és a Hybrids. A Hominids elnyerte a Hugo-díjat, és a második kötetet is jelölték, ám az már nem tudta megismételni az első rész sikerét.

Ezután újabb önálló kötetek következtek, köztük az Aurora-díjas Relativity (2004), illetve a John W. Campbell emlékdíjat elnyerő Mindscan (2005).

Az évtized végén fogott bele egy újabb trilógiába, amely az érzékelés természetének témájával foglalkozik, azt elemezve, miként befolyásolja az érzékelés az ember valóságról alkotott képét. A három kötet közül elsőként a Wake (WWW – Világtalan) (2009) jelent meg, amely elnyerte az Aurora-díjat, és jelölték a Hugo-díjra is.

A történet szerint a világhálón öntudatra ébredő értelem, a Webmind, egy tizenöt éves vak lány, Caitlin Decter révén képes érzékelni a világot. A lány megpróbálja megérteni és társalgásra bírni ezt az intelligenciát, miközben egyéb különös események is történnek a világban. A két folytatás – Watch (2010) és Wonder (2011) – is elnyerte az Aurora-díjat, de komolyabb nemzetközi elismerést nem sikerült elérniük.

Legutóbbi regénye, a Triggers, 2012 áprilisában jelent meg.

Sawyer munkáiban számos fontos gondolat és elmélet feltűnik, rendszeresen visszatérő témái a vallás és a tudomány.
A paleontológia iránti rajongása több kötetben is visszaköszön valamilyen formában; A Quintaglio trilógiában az alaphelyzetet szolgáltatja, a Calculating God főszereplőjének ez a szakmája, a Wake című regény egyik üldözéses jelenete pedig a pekingi paleontológiai intézet folyosóin játszódik.

A földönkívüli intelligenciák utáni kutatás témája is sok helyen megjelenik, bár nem mindig kap nagy hangsúlyt.

A kvantumfizika iránti érdeklődése inspirálta a You See But You Do Not Observe című novelláját. Gyakran használ a valóságban is létező kutatási intézeteket helyszín gyanánt, ahogy a halálos betegségben szenvedő főhős karakter is az egyik írói ismérve lett az évek során.

Előszeretettel vegyít krimi és thriller elemeket a fantasztikus történeteibe, rendszerint valamilyen különös gyilkosság, vagy gyilkossági kísérlet formájában. Nem túl nagy jelentőséggel, de néha elhelyez a regényeiben egy-egy kritikus megfogalmazást az Egyesült Államok és Kanada aktuális politikai helyzetével kapcsolatban, illetve sok esetben használ olyan karaktereket, akik a történet szerint Amerikából érkeznek Kanadába látogatóba, vagy fordítva.

Stílusát gyakran dicsérik a kritikusok, mert letisztult, jól érthető, nem bonyolódik túlságosan elbonyolított szakmai, vagy tudományos fejtegetésekbe.

Az eredeti Star Trek sorozatra, vagy a Majmok bolygója történetére rendszeresen és meglepően nyilvánvalóan szokott hivatkozni, cseppet sem leplezve a rajongását.

Nemcsak a műveivel, de más fórumokon is igyekszik érvényt szerezni a kanadai science fiction irodalomnak.

Hosszú ideig lobbizott annak érdekében, hogy az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetsége, az SFWA létrehozzon egy kanadai részleget is. Kitartását 1992-ben siker koronázta; megalakulásától számított három évig igazgatója volt a kanadai részlegnek. A nevéhez fűződött a szervezet által kiadott hírlevél szerkesztése is, mely Kanada első műholdjának tiszteletére kapta a nevét, és amelyet a legjobb fanzine kategóriában Aurora-díjra is jelöltek.

Tizenkilenc regénye mellett számos forgatókönyv is fűződik Sawyer nevéhez. Első magyarul megjelent kötete a Flashforward – A jövő emlékei című regénye volt 2010-ben, melyet egy évvel később a Lélekhullám követett, illetve a napokban megjelent a WWW – Világtalan is, Hidy Mátyás fordításában.

Magyarországi kiadója, a Metropolis Media meghívására Sawyer 2011-ben részt vett a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Számos egyéb kanadai írószövetségnek, illetve a kanadai forgatókönyvírókat tömörítő Writers Guild of Canada elnevezésű szervezetnek is aktív tagja. Hazájában rendkívül népszerűnek számít; munkáit egyre több nyelvre fordítják le világszerte, ami azt jelzi, hogy nemzetközi viszonyításban is egyre elismertebbé válik, neve a minőségi science-fiction védjegyének is tekinthető.   Sikerességét húsznál is több elnyert díja bizonyítja.

Ötletekben gazdag, termékeny író, fontos szereplője a kortárs modern fantasztikus irodalomnak, hiszen aktuális témái nem csupán igényes szórakozást nyújtanak, de el is gondolkodtatnak.