SFF afrikai gyökerekből – Nnedi Okorafor
Nnedi Okorafor azon írónők egyike, akikre manapság a science fiction világban érdemes odafigyelni. 43. születésnapja alkalmából mutatnánk be a nigériai-amerikai írót és sajátos műveit.
Okorafor 1974. április 8-án született az Egyesült Államokban két igbo (Afrika egyik legnagyobb etnikai csoportja) bevándorló gyermekeként. Élete nagy részét az USA-ban töltötte, de családjával, később pedig maga is sokszor visszalátogatott Nigériába. Az afrikai és más országokba tett utazások meghatározóak voltak Okorafor számára: történeteiben visszaköszönnek az afrikai gyökerek és egyéb kulturális élményei is.
Középiskolás évei alatt atletizált, igazi tehetségnek számított; emellett pedig kiemelkedő eredményeket ért el a természettudományi tárgyakban is. Sport karrierjét azonban súlyos gerincferdülése következtében abba kellett hagynia, ekkor tájt kezdett új hobbiba, az írásba. Az új szenvedély meghatározta életét: 2001-ben PhD fokozatot szerzett az Illinois Egyetem (Chicago) angol szakán, jelenleg pedig kreatív írást tanít a Buffalo Egyetemen. Emellett elvégezte a Clarion írói workshopot is.
Amint befejezte iskoláit, íróként szinte azonnali sikereket ért el. 2001-ben Hudson-Wright irodalmi díjat nyert az „Amphibious Green” írásáért, további novellái vagy rövidebb művei olyan antológiákban és magazinokban jelentek meg, mint a Dark Matter (sci-fi, fantasy és horror antológia kifejezetten afrikai szerzőknek), Strange Horizons vagy a Moondance.
Első regényével is viszonylag hamar jelentkezett: egy young adult (ifjúsági) fantasyvel, a Zahrah the Windseeker (2005). Ezt szintén egy fiatalabb olvasóközönséget megcélzó könyv, a The Shadow Speaker (2007) követte. Első, felnőtteknek szánt regénye a Who Fears Death volt 2010-ben; ezzel kivívta a science fiction és fantasy kritikusainak is elismerését. Okorafor a távoli jövő Afrikájába invitálja az olvasót: egy zavaros, poszt-nukleáris holokauszt után vagyunk, Afrikában tömegmészárlásra kerül sor. Az agresszorok, a nuruk a Nagy Könyvet követve eldöntik, el kell pusztítaniuk az okeke népet. A kegyetlen vérfürdőből egy megerőszakolt nő menekül el, aki sivatagi vándorlása során egy különös gyermeknek ad életet: egy lánynak, kinek haja és bőre a homok színére emlékeztet. Ő Onyesonwu, aki nem fél a haláltól. Sorsa, hogy megvédje népét a gyilkosoktól. Okorafor fantasyjét jelölték Nebulára, Locusra, a legjobb regény kategóriában pedig World Fantasy-díjat nyert 2011-ben.
A siker után ismét egy young adult regénnyel jelentkezett, ez volt az Akata Witch (2011). A történet főhőse egy 12 éves albínó lány, Sunny, aki Abába (Nigéria) kerül. Más korabéliekhez hasonlóan próbál beilleszkedni új környezetébe és túlélni az iskolai teendőket, az élete azonban 180 fokos fordulatot vesz, amikor összebarátkozik Orluval és Chichivel. A két gyerekkel a leopárdok emberek világába jut, ahol a legnagyobb hibád a legnagyobb erényedé válik. Az új helyet és a mágikus képességeket felfedezve a három fiatal, később Sashával kiegészülve megalkotják az Oha kört, hogy így közös erővel vehessék fel a küzdelmet a gonosz Otokotóval.
Az Akata Witchnek a Who Fears Death-hez hasonlóan pozitív fogadtatásban volt része. Sokan a az „afrikai Harry Potterként” emlegették, Andre Norton-díjat nyert ifjúsági kategóriában és jelölték James Tiptree Jr-díjra is. A történet nem marad folytatás nélkül sem: 2017 nyarán jelenik meg a második rész, az Akata Warrior.
Okorafor művei közül még érdemes kiemelni a Lagoon (2014) című sci-fijét, de a tavalyi év díjátadóira való tekintettel a Binti (2015) kisregényről lesz szó a továbbiakban. A történet főhőse Binti, aki egy különös, szinte elzárva élő afrikai törzs tagja. Kivételes matematikai képességekkel rendelkeznek, hasznos szerkezeteket szerelnek össze, de megvannak a saját szokásaik is, amiket sosem adnának fel. Ilyen a borítóképen is látható rézszínű por Binti bőrén, amit védelemként kennek magukra a himbák.
Egy nap Binti egy nem mindennapi lehetőséget kap: meghívják az Oomza Egyetemre, a galaxis legjobb felsőoktatási intézményébe. Családja és barátai tiltakozása ellenére is belevág élete legnagyobb kalandjába. Azonban ez előre nem látható következményekkel jár: váratlan veszélyekkel kell szembenéznie, fel kell adnia szeretteit, kultúráját és akár önmagát is.
A sorozat első része elég cselekményes, fontos témák is szóba kerülnek (pl. rasszizmus), de a Binti igazi erőssége a karakterben van. Okorafor teljesen hitelesen mutatja be, hogy egy ember hogyan is próbál különböző kultúrák között életben maradni, és végül azt is megmutatja, mivé is válunk egy ilyen élmény után. Emellett 90 oldalban olyan hangulatos világot teremt az írónő, ami simán felér a nagy terjedelmű sci-fi vagy fantasy regényekhez. Nem is csoda, hogy egy ilyen erős és különleges mű tavaly szinte az összes jelentős sci-fi díj jelöltlistáján szerepelt, legjobb kisregény kategóriában pedig Hugót és Nebulát kapott. Az év elején jelent meg a kisregény folytatása, a Home, ami remélem, hasonló fogadtatásban részesül.
Aki nem mindennapi sci-fi és fantasy történetre vágyna sok kulturális csemegével, annak szívből ajánlom Nnedi Okorafor műveit, még ha egyelőre csak angolul érhetőek el. Az írónőnek pedig boldog születésnapot kívánok és reméljük, a jövőben még sok jó történettel ajándékoz meg minket.