Teljesen független lett az SI-mértékegység az embertől
Már egyetlen alapmérték sem függ a szubjektív emberi méréstől.
Közel 120 év után Teljesült Max Planck álma, és a Nemzetközi SI-mértékegység rendszer immár kozmikus állandókon alapul. Tíz évi tervezés után sikerült a kilogrammot is függetleníteni az ember által meghatározott etelontól.
A Párizs melletti Versailles-ban megrendezett Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián pénteken többek között elfogadták a kilogramm új definícióját. A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián egyhangúlag szavazták meg az SI (Systeme International d’Unites) mértékegységrendszer teljes revízióját.
A metrikus rendszert 1799-ben Franciaországban vezették be. Két mértékegység, a kilogramm és a méter esetében évszázadokig egy-egy fizikailag létező tárgy volt az etalon. Hogy semmilyen külső körülmény ne változtassa meg ezeket, platina-iridium ötvözetből készítették, és a Párizs melletti Sevres városában vákuumbúra alatt, trezorban őrizték.
Az etalon hosszútávú stabilitását a gondos őrzés mellett sem lehetett biztosítani. A nemzetközi etalonból csak egy van a világon, Magyarországon annak leszármaztatott példányát őrzik. Ezt a példányt 10 évenként elküldik Sevres-be, hogy a prototípussal összehasonlítsák. Ott kiderült, hogy a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy mint általában a többi országé. Így megkérdőjeleződik a nemzetközi prototípus hosszú távú stabilitása, továbbá nehézséget okoz, hogy erről az egy példányról kell az összes leszármaztatást elvégezni
A méterrudat 1960-ban váltották le, és kötötték univerzális fizikai állandókhoz a méter definícióját: az a távolság, amit a fény vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458 része alatt megtesz. A kilogramm azonban máig egy franciaországi széfben őrzött platina-iridium ötvözetből készült henger, a Le Grand Kilo tömegeként van definiálva.
Az SI-rendszer hét alapmértékegységet foglal magába és azokból levezethető az összes többi: ezek a méter, a kilogramm, a Kelvin, a másodperc, az amper, a kandela és a mól. A megoldás hosszú ideje érlelődött a tudósok fejében, Max Planck már 1900-ban leírta azt, hogy az alapmértékegységeket természeti állandókhoz kellene kötni.
Ennek megfelelően a kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra. Megvalósítása elsősorban egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik. Az utóbbi több mint tíz évben azon dolgoztak a metrológusok, hogy az átmenet zavartalan legyen a régi mértékegységrendszerről az újra. Most jutottunk el oda, hogy a természeti állandókat elég pontosan meg tudjuk mérni.
A kilogramm mellett a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott.
