The Leftovers évadpremier: És harmadnapon feltámadt
Napjaink legalulértékeltebb drámasorozata a The Leftovers, melynek harmadik, befejező évada április 16-án mutatkozott be az HBO-n. Ez az a történet, amely képes az embert egy derűs nyári napon is kegyetlenül lehúzni, ugyanis mind a történet, mind pedig a karakterek rendkívül depresszívek, de cserébe jól megírtak. Damon Lindelofék szériája az első évad után a másodikban még magasabb minőséget hozott, simán ki lehet jelenteni, hogy a 2. etap összes része oktatott. De olyan szinten, hogy a Lost nézői simán nosztalgiát érezhettek, ugyanis legutoljára az ABC klasszikusa tudott ennyire csontig hatoló sztorit prezentálni. Most a 3. évad premierje se okozott csalódást szerencsére, a The Leftovers megint odacsapott.
Az új rész konkrétan egy olyan, 1800-as években játszódó jelenettel kezdett, mely a fehérbe öltözött Guilty Remnants szekta elődjeit mutatja be, mindenféle dialógus nélkül. A készítők elmondása szerint ezt a cold opent rövid időbe telt leforgatni, mindössze három és fél napba, ellenben több hónapos tervezgetés előzte meg a forgatást. A kosztümök és maga a helyszín tényleg tökéletesen korhű lett, 2-3 perc alatt együtt lehetett érezni annak a kornak a hátrahagyottjaival. És talán ezért is érdemes dicsérni legfőképp a The Leftoverst, mert nagyon okosan építették fel az írók a sorozatot, mely már az első évadában sokkal jobbra sikerült, mint az alapul szolgáló regény, melyet Tom Perrotta írt.
Ennek megfelelően az évadpremierben vissza-visszanyúltak az előzményekhez, főleg a főszereplő, Kevin 2. évados feltámadása borzolta a kedélyeket, de egy emlékezetes karakter is visszatért az 1. szezonból. Az epizód ahhoz képest, amit várni lehetett, igencsak optimista hangvételűre sikeredett, pedig Liv Tyleréket az elején aránylag brutális módon törölték ki a szériából. A háttérben ráadásul ott rejtőzött egy következő fenyegetés, hiszen a Christopher Eccleston által alakított pap újfent valami eseményt vár, melynek hatására a templomja úgy megtelik, hogy az emberek be se férnek az épületbe.
Kapunk mindent, ami a The Leftoversre amúgy is jellemző: fanatikusokat, tömegverekedést, egy csomó vallási és misztikus kérdést, ami azonban a legörömtelibb, hogy a tetejében még egy iszonyú cliffhangert is. Ami után az ember rögtön nézné tovább az évadot. A már említett Lost óta nem nagyon volt ilyen, hogy egy sorozat ennyire keményen beültesse az embert a hintába, de az HBO drámájának sikerült. Mindemellett muszáj kiemelni a színészeket is, Eccleston mellett Justin Theroux és Carrie Coon is lubickolnak a szerepükben, ráadásul ebben a szériában is fontossá vált a karaktereknek otthont adó város, Miracle is. Ez ugye egy olyan település, melyet az elragadtatás megkímélt, így innen senki nem tűnt el, de egyéb csodák is történtek a városkában.
Jó egyébként látni, ahogy a szereplők nagyjából túl tudtak lépni azon, hogy a népesség 2 százaléka szőrén-szálán eltűnt, bár azért eltelt pár év azóta. Érdekes lesz azt is megfigyelni, hogy az írók kezdenek-e az első évados, nagy hype-ot kiváltó próféta gyerekével, akit Kevinék örökbe fogadtak. De a harmadik évad premierjének nagy tanulsága, hogy a The Leftovers készítői senkit és semmit nem felejtenek el, bármikor visszarángathatnak a szériába egy-egy olyan elemet vagy karaktert, akiről mi már régen elfeledkeztünk.
A The Leftoversben a legdrámaibb pillanatokban mindig feltűnik egy, a sorozathoz komponált szám, melyet Max Richter alkotott meg. A produkciónak ez a motívum legalább annyira a védjegyévé vált, mint a depresszív hangulata. Rengeteget, legalább 1-2 pontot hozzátesz mindig az értékelésnél, ha ez a zene elhangzik az épp aktuális részben.
A sorozatról Damon Lindelofék elmondták, hogy könyves szerkezetben képzelik el a történet elmesélését. Az első évad a bevezetés, a második a tárgyalás, a harmadik a befejezés. Így számíthatunk arra, hogy a következő hetekben a készítők rendesen lezárják majd a szálakat. Az biztos, hogy iszonyú nagy, mondhatni tökéletes élmény volt újfent The Leftoverst nézni. Értékelés: 10/10
