Tízezer ókori települést találtak – csak Mezopotámiában!

Szenzációról számolt be a mult-kor.hu portál. Haladnak az ókorkutatások, és egyre megdöbbentőbb információkat kapunk: egyedül Mezopotámiában több, mint tízezer település létezhetett! Műholdfelvételekkel ugyanis sikerült azonosítani mintegy tízezer ősi települést az egykori termékeny félhold területén, a mai Szíria északi részén.

A régészet módszere az ősi települések felkutatására és feltárására az, hogy a talaj rétegeiben kutakodva árulkodó nyomok után kajtatnak. A legjobb ilyen fajta nyom nem más, mint az edénycserép: ezek egyértelmű emberi jelenlétre utalnak, ráadásul díszítése, megmunkálása utal az adott nép hovatartozására, kereskedelmi hálózatára, fejlettségére… Két tudós egy ennél sokkal gyorsabb módszert választott lakott területek felkutatásához: az űrből vizsgálják Mezopotámia ókori településeit.

“Műholdfelvételek elemzéséből arra következtettek, hogy a megvizsgált 23 ezer négyzetkilométeren 9500 lehetséges emberi település lehet szétszórva Mezopotámia északi részén, a mai Szíria északi felén. Nem ez az első alkalom, amikor a Földet pásztázó műholdakat használnak a régészetben: legutóbb Szaúd-Arábiában, a sivatag homokjában elveszett emberi telepeket sikerült lokalizálni velük.” – írja a múlt-kor.

Ez azonban az első szisztematikus, műholdfelvételeken alapuló felmérés, amelyet régészeti célokra használnak. A modern technika igénybevétele a régészet számára azért ütközött nehézségekbe, mert egy ilyen projekt nem kis pénzbe kerül, és maga az odautazás és csapattal való feltárás olcsóbb. Ez az eset és elsöprő eredményessége precedensértékű: azt remélik, ettől kezdve a műholdak szemével is sikerül majd egyre gyakrabban a múltba néznünk.

Egyet fizet, kettőt vihet akció a Galaktikabolton!

Ragadjon meg pár jó könyvet, forduljon arccal a tavasz felé!
Válogasson alábbi csomagjaink közül:

A termékeny félhold területén Kr. e. 7000 körül jelentek meg nagyobb számban az ún. tell-ekre, azaz dombokra épült települések. Ezek a dombok mesterséges eredetűek: a lakóházak sártéglából épültek egymásra az alluviális talajtól kezdve, így a legújabb házak adják a legközelebbi réteget. Ezek a halmok eddig kevés figyelmet kaptak – mondta el Bjoern Menze harvardi kutató, aki a talajban bekövetkezett változásokat számítógépes algoritmussal számolta ki, s tette 14 ezerre a potenciális ősi lelőhelyek számát.

Mezopotámiában és a Közel-Keleten azért is maradhattak fenn ilyen lekövethetően az őskori és ókori települések, mert ott a kevesebb eső és a talaj alacsony víztartalma miatt kisebb az erózió, a rombolódás. Európában vagy a világ más területein kisebb eséllyel lehet telleket találni, így ott más módszereket kell majd kiépíteni a letűnt civilizációk felkutatására.

mult-kor.hu nyomán