Továris Bradbury: amerikai paranoia 2.0
A nem rég elhunyt Ray Bradburyről sok mindent tudunk, és sok mindent hiszünk. Tudjuk róla, hogy egy nagyon jó humorú, jó kedélyű ember volt, emellett olyan mester-szerző, aki történeteivel már életében milliókat szórakoztatott. 1960-ban viszont maga az FBI indított ellene félig titkos, félig hivatalos nyomozást egy olyan váddal, ami akkortájt főbenjáró volt: kommunista-szimpatizánsnak, azaz szabad fordításban szovjet kémnek gyanították. És hogy mit talált az FBI?
A Freedom of Information Act elnevezésű amerikai törvény alapján kikövetelték, hogy felnyissák az aktákat Ray Bradbury megfigyelésével kapcsolatban. Nyilvánosságra került a FBI által vezetett életrajza, háttérinformációja, és a szövetségiek által “bomlasztó információl”-nak nevezett anyagok. Még azt is feltételezték róla, hogy Kubában vett részt ideológiai továbbképzésen…
Nem csak a munkásságát vizsgálták át, még otthonában, Kaliforniában is kémkedtek utána, iszonyatos erőket fektettek Bradbury megfigyelésébe. De miért? Mi okot adott a közkedvelt (és a nem sokszor Hollywood utcáin üvöltve agitáló) Bradbury erre?
Nos, ő semmit. A dokumentumból kiderül, hogy valaki beköpte és megvádolta azzal, hogy kommunista. Ez a valaki egy forgatókönyvíró volt, Martin Berkeley, aki a film noir és a western műfajában alkotott akkortájt, mielőtt be nem hívták az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé (HUAC) valamikor az 50-es évek közepén, ahol tanúskodnia kellett és megneveznie kommunistagyanús elemeket.
Berkeley egy darabig tartotta magát, aztán összeomlott és 150 “gyanús elemet” nevezett meg, köztük Bradburyt, akiről azt mondta az FBI-nak: “valószínűleg szimpatizál kommunistabarát elemekkel”, sőt, azt állította, hogy általánosan a science fiction írók veszélyt jelentenek Amerikára nézve:”Az informátor azt állította, hogy ezeknek a science fiction íróknak alapvető célja, hogy egyfajta bénult állapotba ijesztgessék a népet, afféle pszichológiai tehetetlenségbe, ami a hisztéria határán fekszik, ami megnehezítené egy esetleges harmadik világháború lebonyolítását, amelyben az amerikai nép komolyan hinné, hogy nem nyerhet, mert a morálja annyira erősen elpusztult” (egy FBI jelentésből)
Berkeley állítása, és a tény, hogy Bradbury nyíltan felszólalt a HUAC ellen (amit elnyomónak és rémisztőnek tartott), együttesen vezetett az ellene zajló nyomozáshoz. Persze, később ejtették a vádakat vele szemben, amikor a HUAC-ot is életrehívó hisztéria véget ért. De akkor is szép azon elmélkedni, mennyi pénzt költött el az USA arra, hogy megtudja, akar-e világháborút kirobbantani Ray Bradbury…
Most belegondolva, nekünk is gyanús ez a Bradbury. Nem a szép, tarka Jupiterről ír, nem a kék Neptunuszról, nem, neki a Mars kell, értjük, a vörös bolygó… Megvagy, comrade Ray!
Kapcsolódó hír, hogy a legendás szerzőre emlékezve a Galaktika kiadója idén szeptember végén egy Bradbury-antológiát ad ki! No persze nem szovjetbarátságból, hanem a sci-fi iránti elkötelezettségből.
blastr nyomán
