Újabb nagy műhold zuhan le a napokban, sok törmelékkel
Játssz a Drukkával, nyerj csodás ajándékokat! Részletek itt!
A 2,4 tonnás ROSAT űrtávcső német-brit-amerikai együttműködés keretében startolt 1990. június 1-jén. A műhold közel 8 éven keresztül sikeresen üzemelt, hivatalosan 1999. február 12-én fejeződött be küldetése. A röntgencsillagászati megfigyeléseket végző űrobszervatórium valamivel kisebb, mint a nemrég lezuhant UARS műhold, azonban várhatóan háromszor több darab marad vissza belőle, amelyek elérhetik a felszínt. Az űreszköznek nincsen működőképes, a légköri belépés helyének befolyásolására alkalmas hajtóműve, ennek megfelelően szinte bárhol lehullhatnak darabjai.
Aki megveszi Whitley Strieber: Éhség című könyvét ajándékba kapja Alan E. Nourse, William S. Burroughs: Pengefutár című könyvét.
A ROSAT október 12-én még 240 kilométer magasan keringett a földfelszín felett, ami a ritka felsőlégkör súrlódása miatt lassan csökken. A becslések alapján október 21-23. között jut a légkör annyira sűrű részébe, hogy ott meteorként felizzik. Eközben darabjaira esik, szerkezetének egy része elég, de mintegy 1,6 tonnányi anyaga érheti el a felszínt.
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=EWeKDhlphXz5r1OP
A becsapódás helyszíne egyelőre nem ismert, az 53. északi és déli szélességi kör között bárhol sor kerülhet rá. A modellszámítások alapján az űrtávcsőnek körülbelül harminc darabja érheti el a Föld felszínét, a legnagyobb test maga a távcső tükre lehet, amely jól ellenáll az erős hőhatásnak is. A töredékek várhatólag 450 kilométer/óra körüli sebességgel csapódnak majd a felszínbe egy körülbelül 80 kilométer hosszú sávban, ahol a legnehezebb darabok jutnak a legmesszebbre az első felizzás helyétől.
A ROSAT űrtávcső útja az égen október 13-án Hollandiából fotózva (Marco Langbroek)
A becslések alapján 1:2000-hez az esély arra, hogy bárkit eltalál egy lezuhanó darab a Földön. Ez tehát annak a valószínűsége, hogy egyáltalán embert talál el valamelyik töredék a közel 7 milliárd főből, ezen belül 1:700 000-hez az esély arra, hogy ilyen eseményre a műholdat felbocsátó Németország területén kerül sor. A statisztika szerint pedig 1:14 trillióhoz az esély, hogy egy adott embert eltalál egy töredék – utóbbi tehát valamivel nagyobb, mint az UARS műholdnál, azonban itt is majdnem elhanyagolható, és nagységrendekkel kisebb, mint egy közúti baleset valószínűsége.
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye + Ajándék Pengefutár
Tudnivalók a műholdról:
- név: ROSAT, a Roentgen Satellite kifejezés rövidítése
- eredeti keringési magasság: 580 kilométer
- tömeg: 2,4 tonna
- a távcső tükrének átmérője : 84 centiméter
- detektor szögfelbontása: 5 ívperc
- megfigyelés hullámhossztartománya: 0,04-2 keV (LINK)
Legfontosabb eredmények:
- teljes égbolt felmérése a röntgenttartományban
- 150 000 röntgenforrás azonosítása
- szupernóva-mara
dványok és galaxishalmazok forró anyagának feltérképezése - neutroncsillagok, közöttük a Geminga nevű pulzár vizsgálata
- a Shoemaker-Levy üstökös Jupiterbe csapódásának megfigyelése a röntgentartományban
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=xkLCrC1CylxxmBkx
A műhold légköri belépése és lezuhanása segíti majd a folyamatot leíró modellek pontosítását. A szakemberek eredetileg a tavalyi évre várták a ROSAT visszazuhanását, azonban a naptevékenység a korábban becsültnél gyengébb volt, ennek megfelelően bolygónk felsőlégköre nem terjedt ki csillagunk sugárzása miatt annyira, mint az előző napfoltciklusok során. Mindennek eredményeként nem fékeződött erősen a műhold.
Tesztelje, hogyan zuhanhat le a ROSAT!
Az Analytical Graphics Inc. egy szoftvert is publikált a ROSAT műhold visszatérésével kapcsolatban. Az interneten ingyenesen elérhető alkalmazás segítségével – a megfelelő paraméterek beállítása révén – bárki kipróbálhajta, hogy egy adott esetben mennyi ideig képes keringeni a ROSAT műhold a Föld körül.
A modellben változtathatjuk a műhold tömegét, haladási irányába eső felülete nagyságát. Mindezek felett a napaktivitást is módosíthatjuk, amely a felsőlégkör sűrűségét és végső soron a fékeződés mértékét befolyásolja. A program az alábbi linken érhető el.
Kövess bennünket a facebookon is!
Forrás: origo/tudomány