Van egy visszautasíthatatlan ajánlatunk
Baxter, Bradbury, Clarke, Gibson, Haldeman, Heinlein, Lukjanyenko, McDevitt, Sawyer, Sztrugackij, Wilson. Vajon mi bennük a közös?Mármint azon kívül, hogy mindnyájan kiváló sci-fi írók.
Nos, csupán az, hogy februárban 40% kedvezménnyel lehet megvásárolni néhány könyvüket – szám szerint 40-et – a Galaktikabolt.hu oldalon.
Az akciós kötetek között vannak olyan Clarke klasszikusok, mint A város és a csillagok, illetve A gyermekkor vége. Vagy például Lukjanyenko Őrség sorozata, Haldeman Örök háborúja, és még sorolhatnánk.
De nem soroljuk. Nézd meg magad. Csak egy kattintás!
Facebook hozzászólások
Szeretem a visszautasíthatatlan ajánlatokat!
Nem tudom mennyire szoktatok szétnézni a blogos környezetekben?
Mert elég sokszor esik szó a Galaktika könyveiről pl: a Moly-on csak sajna a Ti észrevételetek az hiányzik vagy ott van csak más néven?
Mert más kiadók ha róluk esik szó szinte azonnal ott vannak és reagálnak! Nem rosszakat írnak rólatok …csak azért néha kijöhetnétek…
Tudom írtátok hogy kevesen vagytok csak sajna ez nem megoldás, ráadásul már nincs nagyon fórumotok sem na jó ez itt van….na meg a sciencefiction.hu…de az közelébe sem ér az IG-nak.
Ami sajna már nincs……
Itt sincs mozgás na jó néha Gyu ír!!!
Kedves Vian!
Pontosan ez történt (amit írtál). Megszűnt az IG, ahol megszokott környezetben, és ismert társakkal tudtam kommunikálni. Én is átmentem a Molyra, más néven, talán majd megszokom, és lesz pár virtuális ismeretségem. Valódi biztosan nem, mert azt, amit az IG-n sikerült, még egyszer nem hiszem, hogy meg tudunk oldani.
Próbálkoztam egy másik (sci-fi) felületen is, de az első számukra nem tetsző gondolatmenetemre (értsd, gondolatmenet, nem szóhasználat, ami bírálható lenne) olyan stílusban reagáltak, hogy magamban azonnal el is köszöntem a sitetól… 🙂
Az IG-n volt pár társam, akik jelenlétét nagyon hiányolom, de hát ez van…
Őket ráadásul a talikról személyesen is ismerem, és ez még nehezebbé teszi a hiányukat.
Az a helyzet, hogy egy öreg, nehéz természetű ember vagyok. Amit védek, az egy régi, számomra kedves műfajbéli altípus. Emiatt volt már néhány patkócsattogtatásom is, de úgy gondolom, ennek van értelme az irodalmi felületeken. Kemény, szellemi bunyó, ha valamiben nem értünk egyet… 🙂
Sajnos ezt lehetetlenné tette egyrészt az elefántcsont építőanyagból felhúzott tornyok magassága, másrészt, némely felületen olyan érzésem volt, hogy a párbeszéd mintha zavarta volna a toronylakókat…
Ennyi. Marad a többi lehetőség.