Végveszélyben! – Drónokkal próbálják megmenteni a Kaliforniai-öböl delfinjeit

Csak a hadászattal és a munkaerőpiaccal kapcsolatban jelennek meg robotokkal foglalkozó cikkek manapság – egészed eddig. Úgy tűnik, a mexikói kormány megtalálta a módját, hogy az állatvilág védelmében felsorakoztassa mechanikus erőit.A vaquita a világ állatvilágának egyik legkülönlegesebb és legkisebb populációval rendelkező faja – közel a kihalás szélén. De Mexikónak van egy terve védelmükre, melyben drónok is szerepelnek, kellő mennyiségű robotrepülő áll rendelkezésére, melyeket maguk állítottak elő.
A vaquita (kaliforniai disznódelfin) a világ legkisebb cetféléje, Mexikótól nyugatra, csak a Kaliforniai-öböl északi csücskében él. Egy teljesen kifejlett példány csupán 1,2-1,5 m hosszú. Csupán 97 egyed maradt abból a 200-as populációból, melyet 2012-ben mértek.

Tragikus módon, a probléma nem közvetlenül érinti a delfint, hanem egy másik faj miatt pusztul folyamatosan az egyedszámuk. Életterük azonos a totoaba tengeri hallal, mely nagyon hasonlít egy kínai halfajra, amit a kipusztulásig halásztak saját vizeikből. A totoaba nagy kincsnek számít a kínaiak körében – úszóhólyagjukat levesbe főzve, termékenységjavító-, keringésjavító- és bőrgyógyászati szerként fogyasztják.

Csak a hólyagra van szükségük az orvhalászoknak, a többit kidobják

A tudomány semmiféle hasonló hatást nem erősített meg, ez mégsem akadályozza meg a mexikói halászokat és kínai közvetítőiket, hogy kopoltyúhálóikkal ne halásszák le a totoabát. Az üzlet vonzó mivoltát az 5000 dollár jelenti, amit az USA feketepiacán kaphatnak egy (!) hólyagért, ez az ár Kínában akár 10-14 000 dollárig is emelkedhet.

Egy kaliforniai férfinél több mint 200 hólyagot találtak, melyért 1 millió dollárt is kaphatott volna az USA-ban (Kínában a többszörösét). Ehelyett 25 évet és 500 000 dollárt kapott büntetésként.

A kopoltyúhálós halászatban rögzítik a hálót, melyet a háló lyukainak méretét szerint választanak meg, aszerint, hogy milyen halat szeretnének kifogni – a totoba átlagos példánya 2 méteres és 100 kg, ezért a nekik kifeszített hálóba a delfinek is beleakadnak és elpusztulnak. Feleslegesen. Ha a populáció ebben az ütemben fogy, a faj négy év alatt végleg eltűnik.

„Megdöbbentő, hogy Kína ’éhsége’ az úszóhólyagok után két faj kihalását is okozhatja” – mondja Sarah Uhlemann, a Biológiai Sokféleség Központ nemzetközi programjának igazgatója. Ugyan a törvényhozás területén már meghozták a szükséges lépéseket, a mexikói jog és nemzetközi egyezmények védik a totoabát és a vaquitát, de túl kevés hajó és repülő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a törvénynek érvényt is szerezzenek.

A vaquiták gyors fogyása és a környezetvédelmi csoportok kitartó nyomására változás állt be a delfinek védelme területén. „Nyolc haditengerészeti motorcsónakot helyeztünk az öböl északi részére, az utóbbi hetekben és továbbiakat is tervezünk a következő évben” – számolt be a törekvésekről a New York Times szeptemberben. „A kormány légi megfigyelést is kezdett a térségben, két repülővel és drónokkal” – folytatta a Times cikke, Rafael Pacchiano Alamánt, a mexikói Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárát idézve.

AZ izraeli Hermes UAV

Drónokban nincs hiány. A mexikói légierő három izraeli Hermesszel és több kisebb, Ehécatl és Gavilán típusú drónnal rendelkezik, utóbbiak az országon belül, a Hydra Technologiesnél készültek. Az 55 kg-os, az azték szélistenről elnevezett Ehécatl kilenc óráig tud kamerájával levegőben maradni, míg az alig 5 kg-os, miniatűr Gavilán (Karvaly) 90 percig.

Az azték isten, Ehécatl figyeli ezentúl a delfineket

Természetesen, a robotok nem jelentenek csodaszert. „Nem akarom alábecsülni, hogy milyen nehéz a feladat” – mondja Dr. Taylor a Nemzeti Óceán-és Légköri Hivatal tudósa a vaquita megmentéséről. „Amíg ezek a fickók milliós bevételt produkálnak a veszélyeztetett fajok kereskedelméből, addig ez nem lesz egyszerű.”

A miniatűr Gavilán is kiveszi a részét a természetvédelemből

forrás: medium.com