Víz egy exobolygó légkörében
Egy csillagászcsoportnak először sikerült egy csillag lakható zónájában keringő exobolygón kimutani a a vízpárát. Ezzel egy teljesen új érdekes fejezet indulhat el, a felfedezés alapján a K2-18b jelű planéta a Földön kívüli élet utáni kutatás célpontja lehet.
De avélemény a felfedezésel kapcsolatban közel sem egyöntetű. A bolygó, amelynek a légkörében vizet fedeztek fel, a Föld valamivel több mint kétszerese és az úgynevezett szuperföldek közé sorolják. Hőmérséklete elég enyhe – nulla és 40 Celsius-fok közötti – lehet ahhoz, hogy a víz folyékony legyen a felszínén.
Más kutatók azonban vitatják, hogy a bolygó lakható lenne. Egy elemzés szerint a Földnél másfélszer nagyobb bolygóknak nem valószínű, hogy köves a felszíne. Az is elképzelhető, hogy a K2-18b mérete és gravitációja megnehezíti az élet kialakulását és fennmaradását.
Más vélemények szerint a K2-18b nem is annyira szuperföld, mint inkább mini-Neptunusz. Ebbe a kategóriába olyan bolygókat sorolnak, amelyek a szuperföldeknél nagyobb tömegűek, akár tízszer akkorák is.
Lakhatónak akkor tekintenek egy csillag körüli zónát, amikor a hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony halmazállapotú víz felszíni jelenlétét az ott keringő bolygókon.
A K2-18b 111 fényévnyire található a Földtől, meg kell várni az űrtávcsövek új nemzedékét, melyek a 2020-as években kezdenek működni, ezekkel lehet majd meghatározni, hogy a bolygó légköre tartalmaz-e olyan gázokat, amik csak élő szervezetekből származhatnak.
A kutatócsoport vezetője, Giovanna Tinetti szerint a K2-18b lakható lehet, mert a sűrűsége a Marséhoz és a Jupiter Európa nevű bolygójáéhoz hasonlít, sokkal nagyobb a Neptunuszénál. Valószínűbb, hogy kőből és jégből áll. A jelenlegi eszközökkel nem lehet megmondani, hogy óceán vagy kő található-e rajta, de kezdetnek elég jó, hogy vizet találtunk a légkörében.