Vizet találtak a Merkúron
Miközben minden szem a Marsra szegezödik, és onnan várjuk a nagy híreket, a NASA többi osztálya sem pihen: a MESSENGER szonda például éppen Naprendszerünk legforróbb bolygóját figyeli meg, a Merkúrt. És mit talál rajta? Vizet…
Háromféle módon is észlelte a vízre utaló, bizonyító erejű jeleket a szonda: egy spektrométer, egy infravörös fényben való fényvisszaverődés-vizsgálat és egy topográfiai hőmérséklet-vizsgálat mind-mind kimutatta a vizet.
A Naphoz való közelsége valószínűtlen hellyé teszi a Merkúrt a víz számára – de mivel tengelye egy foknál is kisebb mértékben billeg, vannak olyan részek a sarkokon, amelyek napfényt soha nem látnak. Ezekre a területekre évtizedek óta jósoltak már vizet.
Aztán 1991-ben az Arecibo rádióteleszkóp szokatlanul világos foltokat észlelt a Merkúr sarkpontjai körül, olyan foltokat, amelyek a vízjéghez nagyon hasonlóan verték vissza a rádióhullámokat. Ezek közül több is olyan becsapódási kráterekben volt, amelyeket a Mariner 10 feltérképezett a 70-es években.
20 évvel később, amikor a MESSENGER szonda megérkezett, az erősítette meg, hogy ezek a helyek valóban árnyékban vannak, további hitelt adva a hipotézisnek.
A mostani mérési eredmények pedig már arról árulkodnak, hogy a vízjég a Merkúr sarkpontjainál felhalmozódott mindenféle anyag java részét adja, valamint, hogy a leghidegebb pontokon a vízjég a felszínre tör, más helyeken pedig, ahol elpárologna, a talaj rendkívül sötét anyaga alatt található.
A sötét anyag mibenléte jelenleg még találgatás tárgya, többen úgy vélik, azoknak az üstökösöknek a sugárzásban megfeketedett anyaga, amelyek a vízjeget is bevitték a legbelső bolygóra.
Ez a sötét anyag pedig annyira rejtélyes, hogy most, hogy a MESSENGER igazolta a vízjég jelenlétét a bolygón, a kutatás vezetői haladéktalanul tanulmányozni kezdik. Elsősorban az összetétele érdekli őket, amelyben szerves anyagokat is sejtenek.
Az élet folyadéka
