Zöldülő Antarktisz
A Cambridge-i Egyetem és a brit antarktiszi kutatóprogram szakemberei műholdas felvételek segítségével vizsgálják a déli kontinens algavirágzását.
A jeges kontinensen nyáron mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat. A brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást és a megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 zöldellő területet. Az algavirágzás a térség nyugati részére koncentrálódik.
Az antarktiszi algavirágzást az 1950-es és 1960-as években indított expedíciók során jegyezték fel először. Most terepen végzett vizsgálatokkal térképezték fel két antarktiszi nyáron át a kontinens északnyugati részén elnyúló Antarktiszi-félszigetet. A mikroszkopikus algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente.
A kutatók szerint ugyanakkor a valós számadatok ennél magasabbak, mivel a Sentinel-2 műholddal csak a zöld színű algákat lehet észlelni, a vöröseket és narancssárgákat nem. Ezek a fotoszintetizáló organizmusok fontos szerepet játszanak a légkörben lévő szén-dioxid elnyelésében, valamint a tápanyagok körforgásában a bolygó egyik legtávolabbi vidékén. Bár globálisan nézve ezek a számadatok eltörpülnek,az Antarktisz tekintetében nagy jelentőségűek.
A kutatókat jelenleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy miként befolyásolja az algavirágzást az Antarktisz melegedése. Az algáknak folyékony vízre van szükségük az életben maradáshoz, ami azt jelenti, hogy az éppen fagypont fölötti havas környezet a legmegfelelőbb a számukra. Az algavirágzást jelentősen befolyásolja a fókák, a pingvinek és egyéb antarktiszi madarak közelsége is, mivel azok ürüléke egyebek között fontos nitrogénforrásként szolgál az algák számára.
A félszigeten gyorsan emelkedett a hőmérséklet a 20. század második felében és az éghajlati modellek szerint ez a trend tovább folytatódik a következő évtizedekben. Az alacsonyan fekvő szigetek algamezőinek nagy része eltűnhet, ha a túlélésükhöz szükséges hó nem lesz többé. Ugyanakkor valószínűleg új élőhelyek nyílnak meg a kontinens beljebb fekvő területein: a déli részeken és a magaslatokon.
