A komcsi Supermantől a nyugdíjas Hitlerig
10 félelmetes, szeretett de mindenképpen izgalmas világ a valóságon túl…
1) A majmon túl – 12 majom (mozi, 1995)
Terry Gilliam ki tudott minket buktatni a Monty Python társulat tagjaként és kicsit másképpen is. Rendezőként. A Brazil c. film kiborítóan túlbürokratizált, túlautomatizált világa után egy semmivel sem szebb jövőt álmodott a vászonra a 12 majomban. Cole (Bruce Willis), a főszereplő nem éppen tudós, se nem hős, csak egy fegyenc, mégis lehetőséget kap egy időutazó expedícióra, hogy bűnbocsánatot nyerjen – és egy szebb jövőt hagyjon az saját utókorára.
2) A nyúlon túl – Alice Csodaországban (könyv, 1865)
Talán az irodalmi alternatív valóság origója, kezdőpontja Lewis Carroll meséje. Flúgos szereplők, fura teadélután, kártyakatonák, Szív Királynő, titokzatos mosolyú macska – mindez a gyerekeknek. És őrület, hatalomvágy, kegyetlenség – a felnőtt olvasóknak. A lényeg: ha van elég merszünk, akkor a nyúlüregen túl mindig izgalmas világ rejtőzik.
3) Neorománc – Mátrix (film, 1999)
Ha már nyúl… „Kövesd a fehér nyulat!” – kapta utasításaiba Neo (Keanu Reeves). Bebújt Lewis nyulának üregébe és még Alice-nál is kellemetlenebb tapasztalatokra tett szert . A Skynet okosabb változata nem atomrakétákkal és terminátorokkal hajtja igába a Földet a Mátrixban. A robotok azt a pontunkat támadják, ahol a legsebezhetőbbek vagyunk: a kényelmünket. A Watchowski fivérek (?) alternatív valósága kultusszá vált, nem véletlenül. Túlságosan is az elevenünkre tapintott.
4) Az avatár papája – Snow Crash (könyv, 1992)
Neal Stephenson könyvében, a mátrixban sumér istenek élednek fel és esnek egymásnak a számítógépek virtuális valóságában. Ha ehhez még hozzáadjuk a cégek uralta amerikai részállamokat (franchise-államokat!), egy hamisítatlan gibsoni cyberpunk világot, egy gyilkos vírust és annak készítője után nyomozó két fiatalt, akkor beláthatjuk, ez a könyv „az el kell olvasni” kategóriába tartozik, abszolút értékében is, de kiváltképpen az alternatív valóság témakörben.
5) Hitler 75. születésnapjára – Fatherland (film, 1994)
Chritopher Menaul filmjében a normandiai partraszállás kudarcba fulladt, a szövetségesek nem győzik le a náci Harmadik Birodalmat. 1964-ben, Hitler a hetvenötödik születésnapján is elfújhatja a tortáján a gyertyákat, és – birtokában egész Európával – felettébb ötlettelen mit is kívánhatna még. Nyomozós, történelmi „mi lett volna ha”, főszerepben egy SS tiszttel (Rutger Hauer).
6) T-Rex effektus – Mennydörgő robaj (novella, 1956)
Az 1956-os júniusi Playboy olvasói nem csak a vörös démon, Gloria Walker idomait csodálhatták meg az újságban, hanem élvezhették Ray Bradbury izgalmas történetét is. A novellában, a tudomány és az üzlet házasságából különleges szafari születik, unatkozó gazdagok számára: vadászat a múltban, egy igazi T-Rexre. A szervezők és a résztvevők ugyan kínosan ügyelnek arra, hogy mindig ugyanazt – az amúgy is halálraítélt – dinoszaurusz kerítsék puskavégre, de ahogy ez már lenni szokott, valami hiba csúszik a számításba, a pillangó effektus gyökeresen megváltoztatja a jelent.
7) A főhős Te vagy! – Végtelen történet (könyv, 1979)
Michael Ende nem teketóriázik, megnevezi az átjárót a fantázia birodalmába – nem nyúlüreg, nem telefon és nem időkapu, hanem maga a könyv. Lehet e nemesebb feladat annál, mint olvasóként (mi több, főhősként!) segíteni Bastiannak megmenteni Fantáziát, és uralkodóját, Kislány Császárnőt a félelmetes – a modern, fantáziátlan világ által táplált – Semmitől? Az 1979-es könyv és a nemrég 30. születésnapját ünneplő film sokunknak nyitotta meg végleg az átjárót Fantáziába.
8) Ágyban az ellenséggel – Eredet (film, 2010)
Ha nem is egy ágyban, de egy álomban. A legunalmasabb mozi lenne az Eredet, ha csak azt néznénk, mit csinál a főhős, Dom Cobb (Leonardo DiCaprio). Ugyanis átalussza a filmet. Az Ocean’s Eleven alternatív változatában a csirkefogó Leonardo Di Caprio az álmokon keresztül (sőt, az álmok álmain keresztül) tulajdonít el vállalati titkokat, a fejekbe zárt információkat. Egészen addig, amíg egy kiemelt küldetése során emberére akad…
9) A Vörös Ifjú – Superman-Red Son (képregény, 1993)
Egy apró döccenés az idő kerekén és Kal-El űrhajója a Kryptonitról nem Kansas területén landol, hanem egy ukrajnai TSZ mellett ér földet. Éppen ezért Superman vörös kiadása, nem „az igazságért és Amerikáért küzd”, hanem a munkások bajnokaként a szocializmus, Sztálin és a Varsói Szerződés élharcosa lesz. Bár a legbefolyásosabb párttagok ismerik az örökbefogadó szülei által neki adott nevet, de titokban tartják kilétét. Talán Kojla Kamenyuk?
10) Politeista Amerika? – Misztérium (könyv, 1994)
Álmos kisváros. Robbanás. Alternatív Amerika. Vallás és háború. Az örök optimista Robert Charles Wilsonról itt olvashattok. SzGy