A Térség sorozatpremier

November 23-án hivatalosan is elindult a Térség sorozat a SyFy csatorna online stream-jén. A TV-ben való sugárzásra még várni kell december 14-ig, onnantól hetente lesznek elérhetőek az újabb epizódok.

A Térség (The Expanse) sorozat létrejöttéről, és hátteréről korábban már írtunk, de most nézzük meg, milyen lett a debütálás. Vajon képes lesz a könyv nyomdokába érni a széria?

Vigyázat, a cikkben elszórva SPOILER-ek találhatóak.

A történet igyekszik szorosan kapcsolódni a könyvhöz, de mégis bemutatják Chrisjen Avasaralát, aki csak a jóval távolabbi cselekményekben kellene, hogy részt vegyen. A megjelenése nem feltétlen hiba, de így a későbbiekben kuszává válhatnak az ok-okozati összefüggések. Például a különböző politikai harcok és erődemonstrációk révén fog majd nagyobb szerepet kapni Avasarala, aki nagy hatással lesz főszereplőnk, Jim Holden jövőjére, és egy háború-közeli feszültség folyamatos résztvevőjeként is funkcionál majd. Ellenben, ha ezeket ellövik már az első évadban, akkor teljes káosz lesz a történetre nézve. De ne rohanjunk ennyire előre!

A Térség története a Naprendszerünkben játszódik, 2-300 évnyire a jövőben. Sikerült kolonizálni a környező bolygókat, holdakat, és az emberek kirajzottak az űrbe. Ennek okán kisebb-nagyobb változásokon mentek keresztül az emberek az evolúció jóvoltából; más a gravitáció, más az adott hely oxigén-tartalma, sok, apró részlet eltérő, így az emberi test is eltérő lesz. Nem beszélve a rengeteg kultúra összemosódásáról, amely eltérő akcentust eredményez a különböző népeknél. Az emberek természetesen más és más politikai, társadalmi nézeteket vallanak, és igyekeznek jogukat formálni az adott planétára. A Föld, a Mars és a Külső Bolygók Szövetsége folyamatosan, hidegháború-szerű időszakban tengetik mindennapjaikat, egyelőre csak a politika eszközeit használva. Egy apró szikra is elég lenne ahhoz, hogy minden robbanjon, és űrbéli háború kerekedjen. Ahogy azt sejthetjük, e szikra kipattanásához nem sok hiányzik.

expanse cast

A tényleges történet a Ceresen kezdődik, ami a talán legfontosabb űrkikötő. Logisztika, infrastruktúra és gazdasági szempontból elengedhetetlen csomópont. A törpebolygón található a Star Helix Biztonsági Szolgálat, melynek mindig kalapos nyomozója új feladatot kap. (Miller (Thomas Jane) karakterét bámulatosan eltalálták a sorozat készítői: meg mernék esküdni, hogy pont így képzeltem el olvasás közben.) Feladata, hogy megkeressen egy elkeveredett lányt, aki nem más, mint az egyik legnagyobb vállalat fejesének lánya. Ám első megjelenése mindinkább a Ceres folyton nyüzsgő mindennapjait hivatott megmutatni. Szó szerint mindenféle kultúrájú és kinézetű ember éli mindennapjait a kicsit „gettónak” tűnő égitesten. Törvény, mint olyan nem létezik, a biztonsági szolgálat feladata elkapni minden bűnözőnek titulált egyént. A noir hangulat itt tökéletesen átjött. Minden részletre odafigyeltek a készítők, a sajátos akcentusokra, mozgásra, gesztusra, arcberendezésre is. A háttérben a fények, világítások pazarul hangulatosak. Millerből egyelőre nem sokat kapunk, majd a későbbiekben lesz nagyobb és komolyabb szerepe.

A leglényegesebb cselekményszál pedig a Canterbury nevű jégbányász hajón kezdődik, ahol Jim Holden (Steven Strait) tevékenykedik. Nem vágyik elismerésre, feljebb jutásra, mégis megkapja a parancsnokhelyettesi címet, amit nem is akar elfogadni. Észrevesznek egy segélyhívó jelet, ami a Scopuli nevű űrhajóról érkezik, és mint hivatalos űrjármű – a Canterbury-nek kötelessége megnézni, van-e túlélő. Holden saját csapattal megy oda egy kisebb űrcsónakkal, ahol egyre több furcsa dolog tűnik fel nekik. Először kalózcsalira gondolnak, de hamar rájönnek, hogy ez nem az, aminek látszik. Ekkor üt be a krach, és így ér véget az első epizód.

Megfigyelhető, hogy az űrhajókat is, ügyelve a részletekre, gondosan megtervezték. A fények mindenhol „fémesnek” hatnak, minden szürkés, feketés, és ez ráül a Térség alap hangulatára is. Ezt nem negatívumként hozom fel, hiszen ilyennek is kell, hogy legyen a sorozat. Egyszerre sötét, mély, kilátástalan, mégis van benne valami megmagyarázhatatlan könnyedség. Holden karaktere már nem igazán annyira átütő, mint Milleré, és egy ideig nem is fogok megbarátkozni vele, bár ez is lehet a céljuk. A könyvben mindig ügyelnek a kettősségére, miszerint egyszerre imádja, és gyűlöli mindenki. Ha valóban így akarták a készítők, akkor emelem kalapom. A legénység többi tagja viszont egyelőre üres. Leginkább Amos-ra voltam mindig is kíváncsi, aki egy erős, izmos, mindig szitkozódó, kemény, ám kedélyes fickó. A sorozatban figyeltek arra, hogy tényleg egy kigyúrt férfiról legyen szó, de csöndes. Olyannyira, hogy egyetlen mondata volt eddig csupán. Remélem, dolgoznak majd rajta és kiforr a karaktere, mert sok potenciál rejtőzik benne. Naomi (Dominique Tipper) és Alex (Cas Anvar) szintén jól megválasztott színészek, illenek a szerepre, de eddig semmi egyéb érzelmet nem váltottak ki belőlem.

Expanse_tycho_station

Viszont akkor sem tetszik, hogy Avasaralát máris beletették, még ha csak aprócska szerepet is szántak neki. A kőkemény, szigorú, folyton káromkodó, határozott asszonyból semmit sem láttunk. Nem sugároz tekintélyt, erőt, csak úgy van.

Összességében, ha tartják a szintet (vagy emelnek rajta egy kicsit) elképesztő sikeres lehet a Térség. Van, amin lehetne javítani, de a felvezetés – az első rész – jobban sikerült, mint vártam. A mércét magasra tettem, és ha megugrani nem is volt képes, éppen, de átcsúszott rajta, ami nagy szó, hiszen nem ez szokott lenni a tendencia. Az atmoszférával rengeteget törődtek, és nem győzöm kiemelni, mennyire jól tették. A színészek azért lehetnek furcsák, mert nem „szokványosak”, de ez direkt van így. A könyv lapjain szereplő leírásokat bámulatosan el tudták kapni, emiatt jár a piros pont. Van azonban valami, ami hiányzott még az első részből. Ezt, ha fogóval húznák is ki belőlem – nem tudnám megmondani mi lehet. Talán a tartalomból, vagy, mert hirtelen markolt fel sok szálat a történet, és egy rész alapján nem tudtak mit kezdeni vele? Nem tudom. Azt viszont igen, ha továbbra is jelen lesznek a kis részletek, akkor sokkal többé tehetik a szériát, mint egy átlagos science fiction mű.

Facebook hozzászólások

cjcore

“Az írás egyfajta önhipnózis, amelynek során gyakori a teljes érzelmi újraátélés, és olyan félelmek kelnek életre, amelyekről azt hittük, rég meghaltak.” – Stephen King

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Karácsonyi akció