31 fontos science fiction kifejezés – II. rész
Ahol minden elkezdődött: 31 fontos science fiction kifejezés eredete.
A cikk első része itt olvasható.
11. Kapcsolatfelvétel: Murray Leinster nem csak egyszerűen 1945-ös novellája címének adta a Kapcsolatfelvételt, de egyben az egyetemes fordítógépezet ötletét is bevezette. A Kapcsolatfelvétel egy olyan szerkezet, amely a történetben két, fejlett technológiával ellátott fél között bonyolít le üzletet úgy, hogy közben a felek egymás iránt érzett bizalmatlanságát is kezelni tudja. Miután a Star Trek: Kapcsolatfelvétel megjelent, Leinster örökösei beperelték a Paramount Pictures-t védjegysértésért. A bíró meghozta ítéletét, ám mivel Leinster hagyta, hogy más írók is használhassák műveiben kifejezését, ezért elveszítették a pert.
12. Erőtér: Az erőtér szószerkezet a Tudomány Fejlődését Szolgáló Brit Társaság cikkében jelent meg először: „Minden atom egy elektromágneses erőtér közepét alkotja. Ezekkel az erőterekkel elsőnek Humphreys foglalkozott.” A science fictionben pedig először 1931-ben tűnik fel. John W. Campbell 1931-es Islands of Space című regényében említést tesz egy bizonyos idegen városról, amelyet erőtér vesz körül. Ugyanebben az évben E. E. „Doc” Smith publikálja Spacehounds of IPC nevezetű sorozatát, amelyben megtalálható néhány erőtér generátorra és erőtér elméletre való utalás.
13. Generációs űrhajó: A generációs űrhajó kifejezés egy klasszikus ám rég elfeledett regényből, E. C. Tubb The Space Born történetéből származik, amelyet eredetileg a Star Ship sorozatban jelentettek meg a New Worlds Science Fiction magazinban, mielőtt még 1956-ban publikálták volna könyv formájában. A regény egy generációs űrhajó 13. és 14. nemzedékéről szól, ahol minden személy születésétől kezdve egy, a hajó működéséhez létfontosságú feladat ellátásához szükséges készséget tanul, valamint mindenki a hajót vezérlő számítógép parancsait hajtja végre. A rutinnak akkor szakad vége, amikor egy rendőrfőnök megtagadja egy parancs végrehajtását, nevezetesen a saját kivégzésének parancsát.
14. Kollektív tudat: James H. Schmitz volt az első, aki leírta a kollektív tudat kifejezést 1950-es Second Night of Summer című történetében, amelyben az embereket egy másik bolygón megtámadja egy Halpa nevezetű idegen nép, akik állítólag kollektív tudattal rendelkeznek. Furcsa módon az embereket ezúttal egy idős hölgy menti meg, Granny Wannattel. A Daily Telegraph 1973. márciusi számában, a science fictiontől függetlenül a következőképpen jellemezték a bürokráciát: „Az esztétikai magatartások és a társadalmi viselkedési normák át lettek passzírozva a bürokrácia kollektív tudatának egyneműsítő gépezetén.” Manapság akkor használjuk ezt a szót, ha olyan társadalmi csoportokról beszélünk, amelyek cselekvésükben és gondolkodásukban azt a látszatot keltik, mintha egy közös tudat irányítaná őket.
15. Szülővilág: A szülővilág kifejezésről nem is gondolnánk, hogy hamarabb született meg, mint a szülőbolygó, egészen pontosan 4 évtizeddel korábban. Úgy tűnik először George Griffith science fiction író és felfedező vetette papírra ezt a szót, aki könnyűszerrel meríthetett saját kalandozásaiból, amikor egy fiatal házaspár naprendszerbeli utazásainak sorozatát írta meg 1900-ban a Pearson’s Magazine-nek. Űrruhában utazó hőseinek történeteit végül egy teljes, összefoglaló regényben adták ki, amelynek címe Nászút az űrben. A szülővilág kifejezés azonban a legelső részben az A Visit to the Moonban szerepel:
„Mielőtt elindult volna és hagyta volna, hogy férje újra lezárja a reteszeket, Zaidie majdnem egy óráig állt ott, bámulva a csodálatos látványt nyújtó szülővilágát, amelyet oly messze hagyott maga mögött. A gravitáció okozta súlycsökkenés teljesen elfelejtette vele az egy helyben állás fáradalmait. Valójában, az Astronef fedélzetén majdnem ugyanolyan könnyű volt állni, mint feküdni.”
16. Becsatlakozni: Robert Silverberg Hugo- és Nebula-díjra jelölt 1970-es Üvegtorony című művében használja először a becsatlakozni igét arra a műveletre, amikor egy értelmes lény összekapcsolódik egy számítógéppel. A könyv által bemutatott 24. században egy, az iparmágnás tudós, Simeon Krug által teremtett android faj szolgálja az emberiséget, és Krug jobb keze, aki maga is egy android, órákat tölt naponta számítógépekbe „becsatlakozva”, ahol „lelkesen lovagolja az adathullámokat”. Később már az emberek is képesek a fent említett módon becsatlakozni.
17. Őrült tudós: Mary Shelley Frankensteinje 90 éves volt (és H. G. Wells műve, a Dr. Moreau szigete 12 éves) amikor Raymond McDonald először használta az „őrült tudós” kifejezést 1908-as regény sorozatában, az A Mad Scientist: A Tale of the Future-ben. A könyvben egy szocialista érzelmű őrült tudós szerepel, aki az USA üzletvilágát és kormányát támadja briliáns találmányaival. Akkoriban az olvasóknak valószínűleg kevésbé volt érdekes az őrült tudós kifejezés használata, mintsem a könyvben elrejtett rejtvény. A kiadók bőkezűen fizettek annak az olvasónak, aki a legjobb megfejtést küldte be.
18. Holdbázis: A következő szószerkezet, amely manapság nyilvánvalónak számít, azonban a science fictionben sokkal később bukkant fel, mint ahogy azt gondolnánk, nem más, mint a holdbázis. Ez a kifejezés valószínűleg azt tükrözte, hogy vajon hogyan is történik a Hold gyarmatosítása. Bryce Walton 1947-es Assignment in the Dawn című történetében a marsiak állítottak fel holdbázisokat, a következő évben pedig Robert A. Heinlein regényében a Space Cadetban olvashattunk róluk, ahol egy multinacionális hadsereg magas rangú tisztviselői próbálták átvenni a világ feletti uralmat az emberiség „Holdbázisáról”. A kifejezés L. Ron Hubbard 240,000 Miles Straight Up-jában is feltűnt (amelyben a „holdbázis” egy orosz helyőrség).
19. Multiverzum: A multiverzum kifejezés nem a tudományból, de még nem is a science fictionből ered, hanem egy amerikai filozófus, William James 1895-ös, a Young Men’s Christian Association of Harvard Universitynek (Y.M.C.A., Harvard egyetemi Fiatalok Keresztény Egyesülése) írt Is Life Worth Living? című leveléből. A szó akkori jelentése azonban jóval eltér a maitól: „A látható természet közömbös és formálható, morális univerzum helyett akár hívhatnánk morális multiverzumnak is.”
Az Oxford English Dictionary a nagy M betűs Multiverzum szó mai értelmében vett első használatát Michael Moorcock javára írja, amikor is az író egy olyan világról írt, amely több párhuzamos univerzumból áll. 1963-ban a Science Fiction Adventures lapjain Moorcock a következőképpen mutatta be a multiverzum szó napjainkban is használt jelentését:
„Sok dolog létezett benne, sok intelligencia, akik nem tudták, hogy egy multiverzumban élnek, mivelhogy maga a multiverzum számos univerzumból állt, amelyek mint a könyvek lapjai közé fektetett levelek az oldalak által, úgy az univerzumok a dimenziók által voltak elválasztva egymástól.”
20. Párhuzamos univerzum: Míg a multiverzum szó viszonylag modern kifejezés, addig a párhuzamos univerzum szópacsolat kicsivel idősebb, és megteremtését egy olyan írónak köszönhetjük, aki nagyban hozzájárult a science fiction megalapozásához: egészen pontosan H. G. Wellsnek. Wells 1923-as regényében, az Emberistenekben egy ember átkerül Utópiára, amely egy párhuzamos dimenzióban található:
„Tartózkodás nélkül magunkévá tesszük főbb megállapításaikat: vagyis, hogy a mi világunk az önökével egysíkú világegyetem, hogy olyan bolygón lakunk, amely mintegy testvére az önökének, – amely csodálatosmód hasonlít az önökéhez – persze mindig tekintetbe véve a fellelhető, elvárható különbségeket.” [H.G. Wells: Emberistenek. Fordította: Karinthy Emilia.]
Folytatás következik!
Forrás: io9
Fordította: Bálint Roland
