A mai ember – lehet, hogy 140.000 évvel elöbb jelent meg, mint eddig hittük?
Az ember származására, a faj korára vonatkozó kutatás kérdéseire a válasz valószínűleg nem odakint van, hanem mélyen bennünk: DNS-ünk és kromoszómáink árulkodnak egész fajunk múltjáról. Egy új kutatás szerint az emberi Y kromoszóma nagyon megnyújtja ezt a múltat: a kromoszóma sokkal régebb óta létezik jelen formájában, mint azt eddig hitték.
A kutatás egyik evolúciós biológusa, Michael Hammer elmondta, hogy bár ez egy sor eddigi elképzelést megrendít, érthető, ha feltesszük, hogy a múltban az emberi népesség olyan formán létezett, hogy kis, egymástól elszigetelt “diverzitás-foltocskák” voltak benne, nem volt egységes.
A tanulmány egy Dél-Karolinában élő afro-amerikai férfi DNS-mintájának elemzése alapján készült, melyet az ember eredetének és vándorlásának feltárása érdekében végeztek. A furcsaság az, hogy ez a vizsgált kromoszóma egyetlen eddig ismert Y-kromoszóma genetikus mintájához sem hasonlít (amely apáról fiúra öröklődik, ugye). Senki sem számított ilyen eredményre.
A csapat 240,000 bázispárt vizsgált meg a férfi Y-kromoszómájából. Ezek után összevetették az eddig ismert gén-profilokkal, és így arra a következtetésre jutottak, hogy a teljes csoport (a frissen felfedezett profil és a világ többi része) legrégebbi őse 338,000 évvel ezelőtt élhetett!
Jelenleg a tudomány szerint a modern ember megjelenése fosszíliák alapján legkorábban 195.000 vagy 200.000 évvel ezelőtt történt. Eddig a közös őst is 142.000 évvel ezelőttinek tartották az Y-kromoszóma vizsgálatok alapján – most mindkét adatot alaposan át kell gondolnunk…
Ezek után a kutatók Kamerun nyugati részében 11 olyan férfit is találtak, akinek genetikai ‘aláírása’ ugyanez volt.
Hammer szerint kétféle magyarázat létezhet: vagy valóban sokkal régebbre visszamegy a mai ember génállománya (azaz maga a faj léte) a múltba, mint eddig a fosszíliák alapján hittük, vagy más ősi emberek, például neandervölgyiek vagy gyenyiszovaiak keveredtek a modern emberrel. Hammer, mértéktartón úgy vélekedett: inkább az utóbbi helyzetet tartja valószínűnek. Az tény, hogy van bizonyítékunk arra nézve, hogy a gyenyiszovai és a neandervölgyi ember DNS-ének egy része kimutatható a mai emberekben is.
A Berkeley Egyetem genetikusa, Melissa Wilson Sayres izgalmasnak nevezte a felfedezést, felhívva a figyelmet arra, hogy ez a minden eddiginél ősibb Y-kromoszóma eddig “bujkált” – és hozzá hasonlóan rengeteg külön Y-kromoszóma “vérvonal” lehet még szerte a világon ismeretlenül.
cosmiclog nyomán
