A Mars ma is lakható? – Víz, mikrobák és földi párhuzamok
A Mars az űrkutatás jelen állása szerint régen jó eséllyel barátságosabb, azaz nedvesebb és melegebb hely volt. De egyes kutatók szerint a Vörös Bolygó még ma is képes a mikrobiális élet fenntartására!
Az ilyen tematikájú kutatásokat az olyan, Marshoz hasonló helyeken végzik, mint az Antarktika vagy a Chilében található Atacama Sivatag. Ezek a kísérletek pedig arra a meglepő következtetésre vezették a tudósokat, hogy még az “elkényeztetett” földi mikrobák jó része is képes a szélsőségesen hideg és száraz környezetben túlélni – még akár a marsi mértékkel nézve szélsőséges körülmények között is!
Ez a “Mars Mai Lakhatósága” témakitűzésű konferencián hangzott el a kutatók részéről.
Ráadásul egyre több adat támasztja alá azt az elképzelést, hogy nem az egész Mars csontszáraz – legalábbis nem mindig. Úgy tűnik, egyes helyeken az év egyes szakában szó szerint folyékony víz is található – az első számú követelmény az általunk ismert élet számára.
Az Arizonai Egyetem tanára, a NASA Mars Reconnaissance Orbiterjén található HiRise első kutatója, Alfred McEwen szerint a lehetőség adott, nem szabad kizárni annak az esélyét, hogy a Mars ebben az értelemben ma is lakható.
Na de felszíni, folyékony víz a Marson?
McEwen megosztott néhány érdekfeszítő információt a HiRise megfigyeléseiből, amikből arra következtettek, hogy a helyi tavasz és nyár folyamán kevéske víz folydogálhat a Mars egyes lejtőin. Tizenhat ilyen területet határoztak meg eddig, nagyrészt a Valles Marineris nevű, hatalmas folyóvölgy (Mariner-völgyrendszer, ld. térkép) lankáin. Az itt képződő vízfolyások ismétlődőnek tűnnek, ahogy a szirupos állagú folyadék lecsordogál ezeken az ösvényeken.
Elterjedt magyarázat arra, hogy ezek a minimális víztartalmú csermelyek a talajból törnek fel, de emellett könnyen lehet, hogy kicsapódásról van szó.
Mi biztos nem állnánk az asztrobiológusok és a “csermelyek” közé – ezek ugyanis elképesztő tudományos eredményekkel kecsegtetnek. Ha ez a víz képes táplálni akár marsi, akár földi mikrobákat – McEwen nem biztos ebben.
Más tudósok viszont hangsúlyozták: a marsi élet túlélhet olyan helyeken is, ahol a víz nem szivárog és folyik.
Párhuzamként ott vannak erre az Atacama és az Antarktika száraz völgyeiben élő mikrobák, amik mind nagyon hideg és száraz területen élnek.
Emellett az antarktikai élőhelyek nagyon sok UV-sugárzást kapnak, ami az augusztus közepétől novemberig tartó ózonlyukadásnak köszönhető. Ez szintén a marsi körülményekre emlékeztethet.
Chris McKay, a NASA Ames Research Centerének munkatársa elmondta: az antarktikai élettéren a mikrobák sziklák belsejében élnek, pont olyan mélyen, hogy a legrombolóbb UV-sugárzástól védve legyenek, de a fotoszintézist még végezni tudják. Ha az élet tartósan megtelepedett a Vörös Bolygón, valami ilyesmi ott is akadhat.
space.com nyomán
