A Vasember létezik! Elon Musknak hívják
A dél-afrikai származású amerikai üzletembert sokan a modern kor Bill Gateseként vagy Steve Jobsaként emlegetik, miközben dollármilliárdos hasznot hozó, gyakorta meghökkentő üzleti vállalkozásai és nem éppen mindennapi személyisége miatt a férfi a képregényhős Tony Starkhoz, szuperhős nevén Vasemberhez is hasonlítható. Ez a mindössze 43 éves „iparági látnok” adta az emberiségnek PayPalt, az űrturizmust fejlesztő a SpaceX-et, és a jövő autóit gyártó Teslát is.
Az 1971-ben született Elon Musk első nagyobb üzleti vállalkozását még szülőhazájában, a Dél-afrikai Köztársaságban kamatoztatta, mikor 500 dollárért eladott egy általa fejlesztett űrhajós játékprogramot, amit 12 éves (!) korában írt. Majd 17 évesen Kanadába költözött, hogy a kötelező katonai szolgálatot elkerülje: itt fizikát és közgazdaságtant tanult, és két diploma megszerzése után az USA-ba távozott, ezáltal pedig beteljesült fiatalkori vágya, hogy abban az országban éljen, ahol „minden lehetséges”. Eddigi életművét így az Amerikai Álom beteljesülésének is tekinthetjük, őt magát pedig a „self-made man” prototípusaként, hiszen mára – elsőre talán hihetetlennek tűnő – üzleti vállalkozásainak köszönhetően milliárdossá vált (a Forbes 2,7, a Bloomberg 4,5 milliárd dollárra becsüli vagyonát).
Az Egyesült Államokban 1995-ben, a Szilícium-völgyben található Stanford Egyetemen kezdte meg további tanulmányait, de két nap után otthagyta a doktori iskolát. Saját bevallása szerint azért, „hogy fontosabb problémákkal foglalkozzon, amik befolyásolják az emberiség jövőjét”. Életútja azóta is ezt a hitvallást követi. Ekkor öccsével megalapította a ZIP2 nevű szoftverfejlesztő céget, amit 1999-ben 307 millió dollárért vett meg a Compaq. És Elon Musk ekkor még csak 27 éves volt!
A férfi kiváló üzletember-készségeit bizonyítja, hogy a ZIP2-ből befolyó összegből azonnal üzletrészt vásárolt egy online pénzügyi szolgáltatóban, amiből később a PayPal kifejlődött, ami internet egyik meghatározó, elektronikus pénzközvetítő szolgáltatása lett. A céget 2002-ben 1,5 milliárd dollárért vette meg az eBay, amely a fizetési rendszert is piacvezetővé tette. Az üzlet által Musk 180 millió dollárral gazdagodott.
Musk következő nagy üzleti dobása a 2002-ben alapított SpaceX volt, melynek célja, hogy a rakétatechnológiát és az űrutazást fejlessze, illetve utóbbit „turisták” számára is elérhetővé tegye. A cégnek így nem csupán a NASA-val van szerződése, de amerikai és más kormányzati ügynökségekkel, magáncégekkel is üzleti kapcsolatot tart fenn. A SpaceX célja, hogy a közeli jövőben, 2016-ban megkezdje az emberek szállítását az űrbe. Musk első modellje, a Dragon nevezetű, nem állami tulajdonban lévő űrhajó 2012. május 25-ikén dokkolt a Nemzetközi űrállomáson, ezáltal a SpaceX lett az első vállalat, mely kereskedelmi engedélyt kapott az – utóbbi időben főként oroszokra támaszkodó – ISS ellátására.
Musk nemrégiben bemutatta a második modellt, a hétszemélyes Dragon V2-t, mely nem csak az emberek szállításában jelent nagy előrelépést. A kapszula tervezésekor a fő szempont az újrahasznosíthatóság volt. Míg a korábbi űrutazások jelentős költségét az tette ki, hogy a hatalmas összegekbe kerülő eszközöket csak egyszer használták fel, Musk szerint a Dragon V2 egymás után tízszer is repülhet komolyabb karbantartás nélkül. A fejlesztéseknek köszönhetően az űrutazás anyagi vonzata jelentősen csökken, és ezáltal a civilek szállítása és az „űrturizmus” egyre inkább elérhetővé kezd válni.
A mostani SpaceX-rakéták még csak a Földhöz közeli pályára tudják felvinni a kapszulát, de már fejlesztik a Falcon Heavy nevű, nagyobb hatótávolságú rakétát is, ami a távolabbi űr meghódítását is lehetővé teszi. A cégnek ugyanis hosszútávú célja, hogy embereket küldjenek a Marsra, ami főként Musk emberiségre vonatkozó félelmeiből ered. Az üzletember úgy tartja, hogy az egymillió év alatt szépen felépített humán civilizáció az atomkorszak eljövetelével önmaga kiirtását tette lehetővé, más általunk alkotott fenyegetésekről – mint a globális felmelegedés, vagy egy mesterséges vírus – nem is beszélve. Ezért egyre sürgetőbb, hogy az emberiség a Kék Bolygón túlra is kiterjessze az életet. És ez nincs is kifejezetten távol, a férfi szerint 10-12 éven belül eljuthatunk a Marsra (ez bőven előtte jár a NASA 2030-ra időzített terveinek), bár végső célja a Vörös Bolygó kolonizálása lenne. Ennek értelmében a SpaceX elsődleges feladata az emberi faj túlélésének biztosítása egy eljövendő apokalipszis esetén.
A SpaceX elindításával párhuzamosan Elon Musk egy másik vállalkozást is elkezdett, mely az emebriség megmentését tűzi zászlajára: a klímaváltozást nem befolyásoló elektromos autók gyártásával foglalkozó, új Apple-ként emlegetett Tesla Motorst, melynek fejlesztéseit sokan Ford korszakalkotó találmányához mérik. A cég eleinte nem volt kifejezetten nyereséges, a gyártási határidők túllépése és a negatív sajtóvisszhang miatt 2008-ban majdnem csődbe ment. A válságos időszakból az utolsó tartalékait a vállalatba ölő Muskot a szerencse húzta ki: a Dell 120 millió dollárért megvette az egyik szoftvercégét, az Everdreamet.
Az első Tesla 2008-ban készült el, a luxuskategóriás járműből csupán 2500 darabot adtak el. 2012-ben bemutatták a négyajtós Model S-et, amit már nagyobb mennyiségben készítettek, darabja 70-90 ezer dollárba került. Nemrégiben pedig bejelentették a legújabb – már megfizethetőbb árkategóriában mozgó – modellt is, melyet a BMW 3-as sorozat közvetlen elektromos konkurenciájának szánnak. Eredetileg Model E lett volna az új autó elnevezése, de a név joga a Fordnál van, és az nem is kíván megválni tőle. Bár a már létező S és a korábban bejelentett X modellhez érkező E-vel meglett volna Musknak a SEX, sajnos a sorozat jobb híján S III X néven fog futni. A Model III már költséghatékonyabb tervek alapján készült (például olcsóbb akkumulátorral), illetve ingyenesen használhatja majd a cég saját, Supercharger nevezetű töltőhálózatát, mely ráadásul a fejlesztéseknek köszönhetően pár percre csökkentette az elektromos autók töltési idejét, így ez – a benzines autókkal szembeni – hátrány is leküzdésre került. Egyelőre csak pár száz töltőállomás van, Európában húsz, de 2015-re már az egész USA-t lefednék, és az EU területén is jó párat építenek még (Magyarországig sajnos nem érnek majd el). Az autó persze mezei embereknek még mindig drága (körülbelül 8 millió forintért lehet majd megvásárolni), viszont kvázi nincs üzemanyag-költsége, és a környezetet sem szennyezi. 2017-től fogják árusítani, a 2015-re tervezett Model X után.
Az üzletember körül persze folyamatosan forr a levegő: Elon Musk a víz alatti autók fejlesztésének gondolatával is kacérkodik, hiszen a járművek viszonylag megbízható elektromos hajtása a belsőégésű motorokkal ellentétben nem igényel levegőt. Ráadásul múlt hónapban a Tesla cég mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tette összes szabadalmát (vö. Tesla ellenfele, Edison és a szabadalmi perek), így a versenytársaknak sem kell feltalálni a spanyolviaszt, és az elektromos autók jövője gyorsabb ütemben válthat valóra. Több cég pedig több elektromos autót gyárt – ez közvetve a Teslának is kedvezni fog, hiszen meg fog növekedni a töltőállomások iránti igény, amiket Musk cége üzemeltetne, és az áramot zöld energiából nyernék. A szintén Muskhoz tartozó, kaliforniai SolarCity az egyik legnagyobb napelem-telepítő cég a világon, de Silevo felvásárlásával az Elon Musk-birodalom már napelemek gyártásával is elkezdett foglalkozni.
Nem csak hihetetlen üzleti befolyásának és futurisztikus termékeinek köszönheti azonban Elon Musk az „Igazi Vasember” jelzőt, hanem személyiségének is. Hetente állítólag 100 órát dolgozik megosztva a Tesla Motors és a SpaceX között, és nem mindig könnyű vele együttműködni. Volt munkavállalói szerint autokratikus vezetési stílusa van, és gyakorta sértően őszinte. Azt ugyanakkor többen is elismerik, hogy üzleti ügyekben olyan, mint egy “látnok”. Ezért is zsongják körül a beteljesült álmokra éhes befektetők, ő a garancia a sikerre.
Bár Elon Musk még csak 43 éves, számtalan olyan – a jövőt meghatározó – találmány fűződik a nevéhez, mint talán a XX. század elején Edisonhoz. Az már csak a hab a tortán, hogy vágyai közé tartozik – természetesen a fent említett SpaceX programjából kiindulván -, hogy a Marson haljon meg. Ez ugyan tűnhet észveszejtőnek, de ha belegondolunk, korábbi tervei is azok voltak. Ám végül mindig kiderült: ő a Jövő Embere.
Petz Anna
