Agyunk féltve őrzött titkai

A tudományok hihetetlen sebességgel száguldanak el mellettünk, de agyunk, titkait makacsul őrzi, hiába faggatják.

Tudat:

Amikor felébredsz, érzed, hogy a nap csak most bukkant fel a látóhatáron, hallod a madarakat, és boldogság áraszt el, mikor a friss levegő megérzed az arcodon. Más szóval magadhoz térsz. Ezt a bonyolult és összetett jelenséget átkozzák a tudósok az ókor óta, megfejthetetlensége okán. Ez a kutatási terület, csak nemrégiben vált valóban vizsgálhatóvá, csak most kezdik el kapiskálni, hogy milyen agyi folyamatok vezetnek a szubjektív élmények kialakulásához. A megoldandók-listán még mindig több a kérdés, mint a megválaszolt tétel.

A halandóság misztériuma:

Miért öregszik az ember? Egy jó adag eszközzel születünk, amivel életünk folyamán testünk javítja magát, sérüléseink begyógyulnak, legyőzzük a betegségeket. De az idő előrehaladtával, immunrendszerünk gyengül, rugalmatlanná válunk a betegségekkel, sérülésekkel szemben és agyunk sem úgy működik, mint annak előtte.
Ezen a területen két teória csap össze. Az első azt mondja, hogy az öregedés, más emberi karakterisztikához hasonlóan, része az emberi genetikának és valamiképpen előnyös (társadalmi, fajfennmaradási szempontok). A kevésbé optimisták szerint, az öregedés a folyamatos sejtkárosodás eredménye. Néhány kutató azt gondolja, hogy a tudomány képes lassítani az „információtorzulást”, kétszeresére nyújtva az emberi életet.

Természet a gondozással szemben:

Régóta frontvonal húzódik a gének mindenhatóságát hangsúlyozó és a nevelés elsőségében hívő kutatók között. Mennyire vagyunk képesek felülemelkedni a génjeink diktálta parancsnak és mennyire határozza meg a társadalmi norma, a nevelés, a nyomásgyakorlás, hogy kik vagyunk és mit cselekszünk?

Agyizgatás:

Fontossága ellenére, a nevetés az egyik legkevésbé ismert területe az emberi viselkedésnek. A kutatások kimutatták, hogy nevetés közben agyunk  három része aktív. Az egyik része azért, hogy megértsük a viccet, a másik nevetőizmainkat mozgatja, a harmadik érzelmi terület, itt születik a kellemes érzés. Ezzel együtt rejtélyes, hogy egyesek miért tartják viccesnek, az általunk borzalmasnak tartott humort…
John Morreal, a humorkutatás szakértője úgy véli, hogy a nevetés egyfajta válasz a képtelenségre – történetekre, melyek tesznek a konvenciókra. A nevetés másik szerepe a jelzés, hogy a másik fél is tudja, elégedettek vagyunk.

Édes emlékek:

Egyes tapasztalatokat nehéz elfelejteni, ilyen az első csók. De hogyan őrizzük meg a legfontosabb pillanatokat, mint egy mozit?  Képalkotó technikák segítségével tudósok kibogozták az emlékképek létrehozásáért és tárolásáért felelős mechanizmusokat. Kiderítették, hogy a hippocampus, benne a szürkeállománnyal, memóriatárolóként is működhet. Ez a tároló azonban nem különbözteti meg a valós és a hamis emlékeket. Csak akkor jelentkezik különböző aktivitás, ha a összefüggéseiben kell felidézni az emléket, ami sokkal nehezebb, ha a tárolt esemény nem valós.

Irányítóterem:

A hipotalamuszban találhat a suprachiasmatic nucleus, a biológiai óránk, amely 24 órás ritmust követ. A legnyilvánvalóbb hatása az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása, de a biológiai óra hatással van az emésztésre, a hőmérséklet szabályozásra, a vérnyomásra és a hormontermelésre. A fény által lehet melatonin termelésünket befolyásolni, így állítva előre vagy hátra a testi óránkat. A legutóbbi kutatások az időzónák közötti utazás miatt jelentkező fáradság kiküszöbölését célozták meg, melatonin-helyettesítő szerek segítségével.

Fantomfájdalmak:

A tapasztalatok szerint az amputáltak 80%-ánál tapasztalható, hogy viszketést, nyomást vagy fájdalmat éreznek hiányzó végtagjukban. A fantomvégtag érzés egyik magyarázata, hogy az idegi terület új kapcsolódási pontokat létesít az eltávolított testrésznél, amelyek továbbra is jeleket küldenek a gerincvelőbe – azt a hatást keltve, hogy a testrész még a helyén van. A másik magyarázat szerint az agy megőrzi a test eredeti terveit, felépítését és eszerint működik tovább.

Álom(meg)fejtés:

Az alvás létfontosságú az emlősöknek. A tartós álmatlanság hangulatváltozáshoz, hallucinációhoz, szélsőséges esetben halálhoz vezethet. Az alvásnak két állapota van: a gyors-szemmozgás-nélküli (NREM), mely során agyunk alacsony metabolikus aktivitást mutat, és a gyors-szemmozgás (REM), amikor agyunk igen aktív. A tudósok úgy vélik, a NREM ad egy kis szünetet a test számára, takarékos üzemmódba kapcsolva minket, míg a REM alatt az agy emlékszervezése történik. A REM alatt álmodunk, de ezek az álmok néha köszönőviszonyba sincsenek emlékeinkkel…