Alig jelent meg, máris függőséget okoz!

by R15 · 2014-10-15

Egy San Diegó-i orvos feljegyezte az internet függőség első, Google Glasshoz köthető formáját. A páciens egy 31 éves, sorállományban lévő férfi, aki az Egyesült Államok Hadseregének Függőség Rehabilitáció Programjába (SARP) jelentkezett a nyár folyamán, alkoholproblémáira hivatkozva. Elvonási tüneteit eleinte kizárólag az alkoholra vezették vissza, de később képbe került más ok is. Kiderült, hogy a Google Glass megvonásától is szenved.

A férfi naponta több mint 18 órát viselte a szemüveget, nem csak munka közben, csupán akkor vette le, mikor fürdött és mikor aludni tért, mondta Dr. Andrew Doan, a San Diegó-i Naval Medical Centerben végzett, függőséggel és ellenálló képességgel kapcsolatos kutatások vezetője és az eset kapcsán megjelent cikk társszerzője. A férfi úgy nyilatkozott, hogy a kezeléssel járó szemüveg-elvonástól sokkal jobban szenved, mint az alkohol hiányától.
Sőt, „amikor a terapeuták feltesznek neki egy kérdést, a férfi a mutatóujját az arca jobboldalához teszi, megpróbálva bekapcsolni a szemüveget” – mondja Doan. A kezelt álmaira is hatással van a szerkezet, a férfi leírása szerint olyan, mintha minden álmát egy Google Glasson keresztül élné meg. A páciens túl van egy 35 napos, bentlakásos kezelésen és kevésbé szenved az elvonási tünetek miatt, most járóbeteg-kezelésben részesül, állandó megfigyelés mellett. A Google egyelőre nem reagált, nem kommentálta az ügyet.
Bár az internetfüggőség nem szerepel az Amerikai Pszichiátriai Társaság legutóbbi Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében, de Doan ragaszkodik, hozzá, hogy valós betegséggel állunk szemben. Az orvos arra számít, hogy egyre több, a technológiához kapcsolódó viselkedési zavar tűnik fel. Az egyik már megjelent, a neve „nomofóbia” – a no-mobile-phone = nincs mobiltelefon rövidítése –, a félelem a telefon vagy a térerő (elérhetőség) hiányától.

A Google Glasstól való függés nem egyedülálló, a gyors, kézben lévő, technikai kütyük mind magukban rejtik egy-egy viselkedészavar vagy betegség lehetőségét – amennyiben nem megfelelően használják őket.
A helyzetet nem veszik félvállról, ezt jól mutatja, hogy óriáscégek és kormányzatok foglalkoznak a problémával. A Volkswagennél megtiltották, hogy a dolgozók 30 perccel a műszak lejárta után, munkával kapcsolatos emailt kapjanak, ahogyan a német munkaügyi miniszter is megfogalmazta az ehhez fűződő irányelvet: az alkalmazottakat minél kevesebb stressz érheti szabadidejükben. A nagy-britanniai Chartered Society of Physiotherapy társaság tanulmányában kimutatta, hogy az alkalmazottak kétharmada képernyőfüggő (screen slave), betegesen okostelefonjaikra tapadnak a munkaidő leteltével. Nem véletlen, hiszen 2006 óta az átlag 70 szöveges üzenet, amit kaptunk, 2014-re már 200-ra nőtt – az élőszó és telefonbeszélgetések rovására.

A közösségi média sem váltotta be a vele kapcsolatos pozitív várakozásokat. A kutatások kimutatták, hogy a facebooknak nincs közösségépítő ereje, sőt, a használókban narcisztikus hajlamok jelennek meg, sokszor túlbecsülik saját fontosságukat, miközben mérhetetlen elismerésvágy és a másik, igazi érzelmei iránt táplált közöny jellemzi őket.
Paradox módon nem csak az okostelefonok, tabletek használata okozhat mentális zavart, hanem azok hiánya is. Sokakban túlzott reakciót válthat ki, ha nem tudnak csatlakozni a telefonos hálózathoz vagy a világhálóhoz, megszállottan nyúlkálnak a zsebükbe, nem létező rezgést érezve veszik elő telefonjukat – abban a hitben, hogy minden pillanatban lemaradhatnak valami fontosról.
A technológia okozta betegségek, változások nem mai keletűek. Már a viktoriánus korban vasútgerincre panaszkodta a sokat utazók – minden alap és valós érzet nélkül. A jelenség nem új, de a sebessége az. Az egyetlen csodaszer, mely mindenki számára elérhető: a mértékletesség.