Amikor még víz borította Földet
Amerikai kutatók szerint 32, milliárd évvel ezelőtt csak kisebb száraz területek voltak a Földön. Egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját.
Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát. A 4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található.
A két kutató még 2018-ban gyűjtött be több mint 100 kőzetmintát a száraz területről, hogy azok tanulmányozása révén megismerjék a térséget évmilliárdokkal korábban borító óceánvíz összetételét. A szakemberek az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak – előbbi nehezebb, utóbbi könnyebb atom – arányát vizsgálták a kőzetmintákban. Arra jutottak, hogy a 3,2 milliárd évvel ezelőtti óceánvízben a mainál egy csipetnyivel több volt az oxigén 18-as izotópjából.
Az eltérés a kontinensekkel magyarázható. A jelenkor hatalmas összefüggő szárazföldi területeit ugyanis agyagban gazdag termőtalaj borítja, amely – egyenlőtlen eloszlásban – felveszi a vízből a nehezebb oxigénizotópokat. A kutatók elmélete szerint tehát az ősi óceánvízben azért volt magasabb az oxigén 18-as izotópjának mennyisége, mert egyszerűen nem voltak agyagban gazdag kontinensek, amelyek kiszívták volna azt a vízből.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem emelkedtek ki apró, mikrokontinensek az óceánból. Csak olyan globális kiterjedésű szárazföldi területek még nem formálódtak, mint amilyeneket ma látunk.
A felfedezés a földi élet első formáinak megjelenésével kapcsolatban is érdekes. Kontinensek és tengerszint feletti szárazföldi területek nélkül az óceán lehetett az egyetlen hely, ahol az első ökoszisztémák kialakulhattak.
