Az igazi Karinthy – Szabadalmi iroda a Galaktikában

Karinthy Frigyest nem kell bemutatni olvasóinknak. Tudjuk, hogy olyan alakja a magyar irodalomnak, aki nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Bár sci-fi rajongókként biztosan tudjuk, hogy Karinthy a zsánert gazdagította remek írásaival, irodalom órákon erről mégis kevés szó esik. Ebben a hónapban a megújult Havi retro célja többek között az, hogy felidézzük Karinthy science fiction munkásságát: a 319-es Galaktikában a Szabadalmi iroda című írást olvashatjuk most.

A Magyar Scifitörténeti Társaság Karinthyt bemutató szövege szerint az író művein mindig érezni lehet „a gondolkodás izgalmát”.  Az utókor főleg humoros írásai miatt tartja számon Karinthyt (Így írtok ti, Tanár úr kérem), aminek ő maga nem feltétlen örülne (már életében úgy érezte, hogy nem veszik elég komolyan gondolatait, erről A cirkusz című novellájában is megemlékszik). És valóban kár, hogy az általános figyelem inkább erre korlátozódik, miközben megjelennek műveiben azok a jegyek, ami miatt sokan kiemelkedő zsánernek tartják a science fictiont. Karinthy figyelemmel kísérte a tudomány fejlődését, számon tartotta az újdonságokat az élet minden területén, és eljátszott annak társadalmi hatásaival is. Erre jó példa az Utazás Faremidóba (1916), ami egyfajta 20. századba helyezett Gulliver utazásainak is tekinthető. Olyan mai napig népszerű sci-fis témák jelennek meg ebben a regényben, mint a szerves életet felváltó magasabb rendű létforma (lásd. Örök szabadság, vagy hogy még egy példát mondjak magyar sf irodalomból, a Galaktika 304-ben olvasható Márki István Visszafejtése), de a robotoknak is tekinthető szolaszik is a klasszikus science fiction elemek közé sorolhatóak.

A Szabadalmi iroda (1915) is magán viseli a tipikus Karinthy-jegyeket. A rövid hangvételű történet szatirikusan ábrázolt teremtéstörténetet mutat be: az Úr megteremti a világot, de előtte szabadalmaztatni kell a találmányt…

A mű eredetileg a Beszéljünk másról (1915) kötetben jelent meg, ami főleg az író karcolatait gyűjtötte össze. A Szabadalmi iroda sem több egy karcolatnál: röviden és szellemesen foglal össze egy problémát. Még érdemes tudni erről a műfajról, hogy általában valós eseményeken alapszik, egy-egy epizódot dolgoz fel. Ennek fényében válik igazán érdekessé Karinthy szövege. Végeláthatatlan vitákhoz vezetne, ha most belemennénk abba, hogy a világ Isten általi teremtése valós vagy nem valós esemény, de akármi is legyen a véleményünk, forma és mondanivaló szempontjából is kiemelkedővé teszi ezt a karcolatot a témaválasztás (az Úr szabadalmaztatja találmányát).

A műfaj definíciója szerint egy világosan megfogalmazott tanulság is szerepelni szokott az ilyen írásokban. A Szabadalmi iroda esetében ez szerencsénkre, vagy épp balszerencsénkre nem olyan világos. Első olvasásra a magyar bürokrácia nagyon jól ismert működése sejlik fel, ami úgy tűnik, még az Úristent sem kíméli, de ha figyelembe vesszük a rövid történet további részleteit, sokkal izgalmasabb mondanivalót is kaphatunk. Így azt mondhatjuk, hogy a Szabadalmi iroda rövidsége ellenére is rengeteg izgalmat tartogat. Kevésbé ismert Karinthy-mű, amiben ott van az író zsenije, jól ismert szatirikus hangvétele és sci-fis gondolkodása is. Kihagyhatatlan érdekessége a magyar sci-finek.