Az őrült tudós receptje

1899-ben, az Egyesült Államok szívében, Colorado Springsen és 15 mérföldes körzetén hatalmas dörrenés söpört végig, egy pillant erejéig éles fény terítette be a látóhatárt. A környék kikapcsolt villanykörtéi bizonytalanul izzani kezdtek, elaludtak, majd újra világítottak – teljes erővel.

A cipők talpain és a csapokon apró szikrák táncoltak, az emberek tanácstalanul álltak.  Ijedt madarak röppentek szét, a lovak felforrósodott patkójuktól szabadulni akarván idegesen rugdaltak a karámban, a pillangók szárnyai titokzatos kék fénnyel kezdtek világítani. Tesla sikeres kísérlete borzolta az idegeket: a kezdeti néhány centis, apró villámok után most egy 135 méteres, több millió voltos gigászt állított elő laboratóriumában. Mit csinál az az őrült? – kérdezték a riadt járókelők.

Nem véletlen, hogy Nikola Tesla  személye köré az őrült tudós mítosza szövődött a munkásságát követő majd’ 100 évben. Abban a korban alkotott, amikor a második ipari forradalom ontotta magából a vegyészet, az acélipar és elektromosság újításait. A tudományról már tudták mekkora a hatalma, de a legnagyszerűbb elmék is csak félve jelölték ki jövőbeni határait. Éppen a fenti tudományos áttöréseknek köszönhetően, egy olyan gazdasági elit alakult ki világszerte, amelynek tagjai szinte korlátlan anyagi lehetőséget biztosíthattak azoknak a kísérletező tudósoknak, akiktől vagyonuk továbbgyarapítását várták. A modern kommunikáció megjelenése (telefon, rádió) és széleskörűvé válása biztosította azt a nyilvánosságot, melyet azelőtt nem, vagy csak igen nehezen kaphatott meg volna Tesla – nem véletlen, hogy új felfedezéseivel azonnal, szinte kapkodva fordult a sajtóhoz. Fényképeivel, melyeken óriási elektromos kisülések (és Tesla-tekercsei) alatt üldögél egykedvűen, sokkolta a széles – de a fizika terén járatlan – olvasóközönséget.

A századfordulón még nem alakult ki a tudomány etikája, mely meghúzta volna a határt szemléltető kísérletek és kegyetlen bemutatók között. Ezért történhetett meg, hogy a Tesla és Thomas Alva Edison között dúló váltó- és egyenáram „háború” áldozatai között kutyák és egy Topsy nevű elefánt is szerepelnek – Edison megsütötte őket, hogy szemléltesse a váltóáram veszélyességét. Bizonyára Tesla fizikuma, jelleme és személyisége sem hatott az ellen, hogy az őrült tudós jelzőt aggassák rá. Vékony testét idős korában tovább gyötörte önként vállalt méz és tej „diétájával”.

Egyesült Államok béli munkáját Thomas Alva Edisonnal való vitája „alapozta meg”, miután Edison – amerikai humornak titulálva – visszavonta 50 000 dolláros ajánlatát, melyet Teslának, mint generátora tökéletesítőjének ajánlott fel. Több sikeres újítása mellett más találmányaival vagy nem sikerült felkelteni a befektetők figyelmét (távirányítás), vagy szabadalmait nem tudta megvédeni.  Röntgen-sugár kísérletét kutatólaborjának leégése lassította – tán csak éppen annyival, hogy végül Wilhelm Röntgené legyen a szabadalom. Rádió-szabadalma sem ment egyszerűen, 1904-ben Guglielmo Marconi nyerte a pereskedést a találmány elsőségét illetően, végül csak Tesla halála után, 1943-ban ismerte el a Legfelsőbb Bíróság a szerb tudós jogigényét.

Mindez együtt nem lett volna elég. Tesla halhatatlanságát a vezeték nélküli energiaátvitel és a Föld ionoszférájából kinyert „ingyen energia” biztosította és a két technológia ötvözéséből született Halálsugár és a teleportáció ötlete. Tesla nyilatkozataiban, mint megvalósult technológiákról beszélt, de sem az irányított Halálsugár sem a teleportálással való anyagátvitel megvalósulásáról nincsenek bizonyítékok, nem tudni, hogy titokzatos Wardenclyffe tornyában sikerült e valóban előállítani bármelyik tudományos áttörést.

Csak bátran fel! Te adj útmutatást,
vesd el a képzelet minden koloncát,
működjék szenvedély, érzés, tudás
s, ezt jól jegyezd meg: egy adag bolondság!

Mondta fennhangon a Faust sorait Tesla, majd hirtelen botjával vadul rajzolni kezdett a Városliget porába. A park platánjai – és a tudós barátja – voltak az első tanúi egy váltakozó áramú motor vázlatának. Talán ott, pályája elején, 1881-ben kezdődött minden… A hétköznapinak éppen nem mondható elme, Tesla talán éppen abban a pillanatba kapott szárnyakat, melyeket jövendő életének minden nehézséges sem tudott megnyesni többé.

158 éve született a zseniális feltaláló, Nikola Tesla.

SzGy