Bumm a fejbe: protonágyúval lőtte fejbe magát – és túlélte

1978-ban Anatolij Petrovics Bugorszkij, orosz tudós a Synchrotron U-70-es részecskegyorsító mellett dolgozott. Egy meghibásodott alkatrészt ellenőrzött, amikor belehajolt a protonágyú sugarába…

… és túlélte. A Protvinoi Magas Energiájú Fizikai intézet kutatója minden emberi előrejelzés alapján meg kellett volna, hogy haljon, már ott, a helyszínen, de legalábbis néhány napon belül.

A kérdésre, hogy mit tapasztalt, azt felelte, hogy “egy villanást, ami ezer napnál is fényesebb volt”, de fájdalomról nem számolt be. A sugár a tarkójánál hatolt be, végigpörkölte az agyát, és az orra körül távozott fejéből. Persze azonnal kórházba kellett vinni, ahol az intenzív osztályon helyezték el, és mind a tudósok, mind az orvosok arra készültek, hogy egy-két napon belül meghal.

Miért? Mert a sugár, ami keresztülhatolt a koponyáján, 2000 gray erősségű volt, amikor bement és 3000 gray a kimenetnél. (A gray egy SI mértékegység, ami az elnyelt dózist, energiabevitelt és a kermát, azaz a magas töltéssel bíró részecskék mozgási energiáját méri.) Egy gray kb. egyenlő 1 kg anyag 1 Joule-nyi sugárzási energia elnyelésével. A mihez tartás végett: ha egyszerre 5 graynél többet nyel el az ember, akkor az az esetek 90%-ában 14 napon belül már a halálát okozza…

Íme egy modern Synchrotron változat

Adjuk hozzá, hogy a 2-3000 grayt Bugorszkij egy kis híján fénysebességgel közlekedő protonsugár formájában tapasztalta meg, és máris átérezzük, hogy a tudós halálára számító orvosok és kollégák nem pesszimisták voltak, hanem egyenesen az optimizmus mintaképei.

A fizika legérdekesebb fejlesztései és témái a méltán híres Michio Kaku mester tolmácsolásában: A lehetetlen fizikája

Röviddel azután, hogy a protonsugár áthatolt a fején, Bugorszki bal arca erősen felduzzadt. A sugár behatolásának és a kitörésnek a pontjánál a haja (ahol volt) kihullott, a bőre hámlani kezdett. Ráadásul minden elvárás ellenére nem halt meg, és még mentális-szellemi képességei sem károsodtak semmit. Amiben károsodott, az pedig korántsem annyira súlyos, hogy az életét veszélyeztetné: a bal fülére elvesztette hallását, majd vissza-visszatérő, zavaró hangokra panaszkodott. Bal arca lassan érzéketlenné vált két év alatt, és bár fáradékonyabb, a baleset után még a PhD-jét is megszerezte. Évekkel később epilepszia-jellegű, de annál enyhébb izomgörcsök is jelentkeztek.

A legfurcsább, máig tartó mellékhatás az arcán jelentkezik: míg jobb arca korának megfelelően egy 70 éves férfi ráncos, idős arca, addig a bal úgy néz ki, mintha évtizedekkel ezelőtt megállt volna az idő számára, nem öregedett szinte semmit testének többi részéhez képest!

Ki tudja, lehet, hogy a jövő ráncfelvarrását protonágyúval csinálják…

A Fumax Kiadó újdonsága, a Leviatán Ébredése (a teljes magyar sf-palettával egyetemben) a galaktikabolton!

forrás: mentalfloss