Deja vu: egy hamis univerzum lelepleződése vagy agyunk hibája?

Ez már megtörtént… tudom, mi jön most… Az emberek jó része átélte már a kísérteties érzést, amit deja vu néven ismerünk. De mi is ez valójában?

A deja vu francia szóösszetétel, jelentése “már látott dolog”. Agykutatók mellett egy sor különböző szakterületű tudós igyekezett már feltárni, hogy mi okozhatja ezt a kísérteties jelenséget. Mit tudunk róla?

A kutatás szerint a megkérdezettek 70%-a állította, hogy átélt már deja vut. Minden rassz, mindkét nem esetén és minden életkorban jelentkezik, de a 15 és 25 év közöttieknél a leggyakoribb.

Ez az életkori sajátosság arra utal egyes kutatók szerint, hogy a deju vunak köze lehet a dopamin nevű vegyülethez, amely egy neurotranszmitter (idegek és idegpályák közötti ingerületátvivő). A dopamin nagyobb mennyiségben van jelen tizenévesek és fiatal felnőttek szervezetésben, mint idősebbeknél, ezért tapasztalhatják ők ezt az érzést többször – egy 39 éves orvos esete is ezt az elméletet támasztja alá.

Ez a derék doktor egy alkalommal influenzás lett, és önkúrálásba fogott. Ami külön érdekessé tette az esetet, az volt, hogy a saját magának felírt gyógyszerek szedése közben arra lett figyelmes, hogy újra és újra igen intenzív deja vu élményei voltak. A két szer, amit szedett, amantadin és fenilpropanolamin volt, amelyek ismert mellékhatása az agyi dopamin-tevékenység erős fokozódása. Amint leállt a gyógyszerek szedéséről, a deja vu észlelései megszűntek.

Az epilepsziával is összekötik egyes kutatók a deja vut. Azt figyelték meg ugyanis, hogy azok az epilepsziások, akik a hippokampuszuk “túlmunkája” miatt szenvednek, gyakran deja vu érzést tapasztalnak a rohamok előtt. A hippokampusz a rövid és hosszútávú memória egyik fő felelőse az agyban, az összefüggés kapcsán pedig egyes szakértők úgy vélik, a deja vut az epilepsziához hasonlóan a hippokampusz idegpályáinak túlzott munkája okozza.

Mivel a deja vut jelen tudásunk szerint nem kiváltja valami, hanem spontán alakul ki, ráadásul csak pár másodpercig tart, rendkívül nehéz vizsgálni. Anne Cleary, a Colorado State University kogníciós pszichológusa azonban talált egy módszert a deja vu előidézésére: virtuális valósággal ért el sikereket.

Cleary és kollégái a Sims 2 játékban létrehoztak 128 különböző virtuális valóság helyszínt. Ezek párosával rendkívüli módon hasonlítottak egymásra: pl. építettek egy-egy kertet, ápolt gyeppel, középen egy fával, majd egy hasonló, de más méretű kertet, középen szoborral. Az embereknek tetszőleges sorrendben mutatták a képet, nem árulva el a vizsgálat tényleges célját, és a hasonlókba ütközve szinte mindenki deja vu élményt érzett, bár nem tudták megmondani, miért. Ez a kutatás igen újkeletű, a tervek szerint agyi területek és idegpályák vizsgálatával akarják megfejteni a deja vu rejtélyét.

Kevesebben ismerik, de van két rokon jelenség is: a jamais vu, azaz a “soha nem látott dolog”, mely akkor áll fenn, amikor egy mindennapi használati tárgyunkról, szobánkról, ismerősünkről azt érezzük, mintha még sose láttuk volna, illetve a deja entendu (már hallott dolog), amikor úgy érezzük egy beszélgetésről, zenéről, dallamról, zajról, hogy már hallottuk, de nem tudjuk, mikor és hol.

Van olyan is, aki szerint a deja vu magyarázatát egyáltalán nem a fejünkben kell keresni. Ők túl gyengének tartják a dopamin-kapcsolatot, szerintük az emberi érzékelés valamilyen módon képes előre érzékelni bizonyos dolgokat (akár álomban, akár ébrenlét alatt), és azokat a tudatalattiban tárolni a tényleges megtörténtükig, amikor is eszünkbe jut, hogy ezt már láttuk, átéltük. Még ennek is van valamennyi tudományos alapja: az idő szerkezete ugyanis sokak szerint nem lineáris, hanem egy afféle új tér, amiben a tudat tud közlekedni tetszőleges irányokban. A kvantummechanikára épülő elmélet még gyerekcipőben jár.

Megint mások annak bizonyítékát látják a deja vuban, hogy az univerzumunk messze nem az, mint aminek mutatja magát: a deja vu szerintük a rendszer hibája (hiba a Mátrixban, úgymond), amikor tudatunkat megtréfálja egy rendszer error a számítógépben, ami a szimulált univerzumot előállítja nekünk.

Hogy mi az igazság – valóban egy kamuvilágegyetem lakói vagyunk, ami még hibás is, és így deja vukat lök elménkbe, vagy csak simán agyunk egy részének túlfeszültsége okozza ezt a zavarba ejtő jelenséget, vélhetően a közeljövőben kiderül majd, ahogy az agykutatás újabb és újabb eredményeket hoz.

Ugyanis ha a hiba az agyunkban van, akkor meg kell találnunk benne. Ha nincs ott…

Akkor van egy rossz hírünk a világegyetem valóságával kapcsolatban.

Ennek tesztelését is végzik már tudósok: matematikai alapokon akarják igazolni, hogy szimulált világban élünk-e, vagy sem. A témában tovább itt olvashatsz:

http://galaktika.hu/valosag-vagy-illuzio-e-a-vilagegyetem/

http://galaktika.hu/virtualis-univerzumban-elunk-amerikai-kutatok-tesztelik/

livescience