Dél-Amerika dinókirálya
85 millió évvel ezelőtt sem volt túl jó dolog növényevő dinoszaurusznak lenni Dél-Amerikában. A kréta kor egy mérsékelten száraz periódusában egy kilenc méteres húsevő uralta a mai Patagónia területét. A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából 9 méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén.
Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. A Tratayenia volt a legnagyobb ismert ragadozó a mai Patagónia területén nagyjából 85 millió évvel ezelőtt és lehet, hogy csoportjának egyik utolsó képviselője is volt egyben.
Az eddig feltárt megaraptor csontok alapján a kutatók úgy képzelik, hogy ezeknek a teremtményeknek hosszúkás koponyájuk volt, tömve apró, de éles, cakkos szélű fogakkal. A csontjaik néhol üregesek voltak, erős mellső lábbal rendelkeztek és a két legbelső ujjuk hatalmas, kampószerű karomban végződött. A Tratayenia esetében a szakembereknek a hátgerinc egy részét, a csípő egészét, néhány bordát és a medence egy töredékét sikerült feltárniuk, ám a koponya, a végtagok vagy a farok egyetlen darabját sem találták meg.
A mai Patagónia igazi dinoparadicsom volt: ezen a területén tárták fel az eddig felfedezett legelképesztőbb dinoszauruszok egy részét, köztük a ragadozó Giganotosaurust, és a hosszú nyakú, növényevő Patagotitant, az Argentinosaurust, valamint a Dreadnoughtust.
A ragadozó óriások csoportjának legismertebb képviselője egyébként a Megaraptor volt, amely kicsivel a Tratayenia előtt élt Patagónia területén és 40 centiméteres karmai voltak.
(via)
