Élet a Naprendszerben

Nem csak a Földön van élet. Ez nem egy bizonyított tény, de lehetetlen, hogy egy ésszel fel nem fogható méretű univerzumban csak nálunk alakulhasson ki az élet. Bármilyen formát felölthet, mi persze csak az általunk ismertből indulhatunk ki. Ennek ellenére még a Naprendszeren belül is jó eséllyel találhatunk élőlényeket. Ezek eltartására a legjobb eséllyel pályázó hét égitestet vesszük sorra, melyek itt vannak a szomszédban.

7. Enceladus

A Cassini-Huygens űrszonda 2005-ben gejzírekről és jégkilövellésekről készített fénykepét az Enceladus déli félgömbjén. Tudósok lehetségesnek tartják, hogy a hold fagyott felszíne alatt folyékony víz található. A jeget az Enceladus és a Szaturnusz többi holdja közötti gravitációs kölcsönhatás által termelt hő olvaszthatja meg. Az élet lehetőségei adottak, talán az Enceladus lakóival is találkozhatunk egyszer. A hold átmérője 252,1 km.

 6. Mars

A Mars hosszú idő óta a Földön kívüli biomassza vadászok egyik kedvenc bolygója. Leginkább a marsi nyár alatt megjelenő sötét csíkok hozzák lázba őket, amik a Horowitz kráterben jelennek meg. Ezt valószínűleg sós olvadékvíz okozhatja pár milliméterrel a Mars homokja alatt. Akár egy kevésbé bonyolult szonda is megvizsgálhatná ezt a „saras” környezetet. A negyedik bolygó átmérője 6 779 km.

5. Titán

A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja, az egyedüli égitest a Földön kívül, melyről tudjuk, hogy tavakkal és óceánokkal rendelkezik. Ezek a tavak etánból és metánból állnak -ilyen alacsony hőmérsékleten folyékonyak- pótlásokról a rendszeres szénhidrogén esők gondoskodnak. A különös alkotóanyagok és a rendkívüli hideg (-179°C) ellenére nagy eséllyel találhatnánk életet valamilyen formában. Átmérője 5150 km.

 4. Európé

Kissé furcsa lehet, hogy az Európé csak a negyedik, elvégre potenciálisan több víz rejtőzik felszíne alatt, mint amennyi a Földön található. Azonban a hold hatalmas, sós tengerei átlagosan 16 km mélyen helyezkednek el. Körülményes lenne lejuttatni bármilyen szondát a felszín alá, próbálkozni persze azért érdemes. De lehet, hogy semmit nem találunk majd, mivel a vízben tökéletes sötétség uralkodik, vagyis nincsen esély a fotoszintézisre. Persze a Földön találkozhatunk élőlényekkel, amik geotermikus energiát használnak életben maradásukra. Az Európé feltételezett lakói a légkörben megtalálható szerves anyagokkal is táplálkozhatnak. A hold átmérője 1560 km.

3. Vénusz

Mai meglepetésvendégünk a Vénusz, mely 454 °C átlagos felszíni hőmérsékletével kilóg a sorból. A közvélekedés szerint ennél sterilebb bolygót nehezen találhatnánk. David Grinspoon bolygókutató, a Denveri Természettudományi Múzeum kurátora rávilágított a tényre, miszerint a légkör felsőbb rétegeiben a légkör már sokkal kedvezőbb az élet számára. Planktonhoz hasonló mikrobák úszhatnak ezekben a rétegekben kén-dioxiddal és szén-monoxiddal kielégítve étvágyukat. A Vénusz átmérője 12 104 km.

2. Ceres

A Ceres a kisbolygóöv legnagyobb objektuma, ez a törpebolygó helyezkedik el legközelebb a Naphoz. Az aszteroidaövben egyedülálló módon gömb alakkal rendelkezik. A felszín valószínűleg vízjég és hidratált ásványok keveréke. 2014 januárjában vízgőz kibocsátását figyelték meg a kutatók. Közelségére való tekintettel akár hamarosan többet tudhatunk meg róla, ugyanis a pilóta nélküli Dawn űrhajó érkezése 2015 elejére várható. Átmérője 950 km. A Hubble űrtávcső felvételeit a felszín kontrasztjainak kiemelése érdekében kissé eltorzították.

 1. Kallisztó és Ganümédész

Az első helyen a Jupiter két holdja osztozik. Rendkívüli hasonlóságuk teszi ezt lehetővé, mindketten asztrobiológusok tucatjait foglalkoztatják. Ünnepelt szomszédjukhoz, az Európéhez hasonlóan bővelkedhetnek felszín alatti vizekben. Azonban itt a sós víz 100 km szikla alatt rejtőzik. A jövő telepeseinek ez örömteli hír lehet, a szilárd kérgen egyszerűbb, mint a jég hátán megélni. A Kallisztó átmérője valamivel több 488 km-nél, a Ganümédész 5263 km-es átmérővel büszkélkedhet.

www.space.com nyomán

JB