Először találtak Föld-szerű bolygót az élet számára alkalmas zónában
Első alkalommal fedeztek fel a Földnél nem sokkal nagyobb bolygót egy távoli csillag úgynevezett lakhatósági zónájában. A Kepler-22b jelű égitest jelenleg az egyik legjobb jelölt arra, hogy a miénkhez hasonló életet találjanak rajta.
“Mérföldkő ez a Föld távoli testvéreinek keresésében” – mondta Douglas Hudgins csillagász a NASA magyar idő szerint hétfőn kora este megtartott sajtótájékoztatóján. A Kepler-űrtávcső új eredményeit bemutató konferenciához kapcsolódó sajtótájékoztatón részt vett Pete Worden, a NASA Ames Research Center igazgatója; Natalie Batalha, a Kepler programjának tudományos igazgatóhelyettese; Bill Borucki, a Kepler-űrtávcső veze
tő kutatója; és ami előre felcsigázta a kedélyeket: Jill Tarter, a Földön kívüli értelem utáni kutatással foglalkozó SETI Intézet képviselője.
Itt a legfrissebb, decemberi Galaktika magazin DVD-melléklettel is!
Ne késlekedjen, legyen Öné az Erik a Viking DVD! A dvd-s változatot kérje az újságárusoktól!
A sajtótájékoztatón a Kepler-22b jelű égitest felfedezését jelentették be. Az objektum a Földnél mindössze 2,4-szer nagyobb átmérőjű bolygó, amely egy Napunkhoz hasonló, G színképtípusú csillag körül kering, tőlünk mintegy 600 fényévre. Ez az első olyan megerősített exobolygó, amely a Földünkhöz hasonló égitest, és bizonyosan abban a zónában kering csillaga körül, ahol folyékony víz stabilan előfordulhat a felszínen. Ez az úgynevezett lakhatósági zóna, és a Kepler-22b ezen belül helyezkedik el (lásd az alsó nagy ábrán). Nem teljesen olyan égitest, mint a mi bolygónk, hanem nála nagyobb és nehezebb, úgynevezett szuperföld.
Eddig nem sikerült megállapítani, hogy az égitest kőzetekből áll-e, mint a Föld, vagy gázbolygó, esetleg főleg folyadékot tartalmazó égitest. Az alábbi ábra a Naprendszer és a Kepler-22b esetében hasonlítja össze a lakhatósági zónát. A Kepler-22b esetében a központi csillag valamivel kisebb a Napnál. A Kepler-22b exobolygón 289 földi napig tart egy év, az égitest átlagos csillagtávolsága 85%-a a Földének.
2011 februárjában 54 olyan bolygójelöltet jelentettek be a Keplertől, amelyek lakhatósági zónákban lehetnek (amennyiben valóban léteznek). Ezek közül a Kepler-22b az első megerősített exobolygó, azaz ismételt megfigyelések is alátámasztották a létezését.
A Földön kívüli élet lehetősége
A szakemberek évek óta feltételezik, hogy más csillagok körül is létezniük kell a Földhöz hasonló bolygóknak, amelyeken stabilan folyékony lehet a víz, és az általunk ismert élet kialakulásához szükséges körülmények is előfordulnak. Már sok exobolygót találtak, de azok közül kevés volt a Földünkhöz valamennyire is hasonló égitest, és utóbbiak közül egy sem keringett az ideális távolságra csillagától. Most végre megtalálták az első ilyen objektumot, amelynek további elemzése, főleg a légköri jellemzőinek a vizsgálata új eredményekkel szolgálhat a Földön kívüli élet lehetőségével kapcsolatban.
Különösen izgalmas, hogy a Kepler-22b a Naphoz hasonló csillag körül kering, azaz feltehetően elég idős ahhoz, hogy egy a földihez hasonló evolúcióra is volt idő rajta. Így az sem kizárható, hogy értelmes életet hordoz. Ezért érdemes a SETI-kutatások keretei között is megfigyelni a jövőben: például olyan gázokat lehet majd keresni a légkörében, amelyek civilizációra utalhatnak (úgynevezett technomarkerek, ilyenek például a Föld légkörében az emberiség által kibocsátott, ózonroncsoló halogénezett szénhidrogének). Jill Tarter (SETI Intézet) elmondta, hogy a bolygót rádiótávcsövekkel is figyelni fogják, esetleges értelmes eredetű jeleket keresve. Mindez természetesen egyelőre csak feltételezés, az exobolygóval kapcsolatos jelenleg ismert tényeket leíró szakmai beszámoló a The Astrophysical Journal című lapban jelenik meg.
További eredmények
A Kepler által legalább egyszer megfigyelt, de további megerősítésre szoruló exobolygó-jelöltek száma megduplázódott: ez a szám jelenleg 2326. A feltételezett égitestek között 207 a Földünkhöz hasonló méretű objektum, 680 szuperföld, 1180 Neptunusz méretű, 203 Jupiter méretű és 55 lényegesen nagyobb a Jupiternél.
A Földhöz hasonló méretű bolygójelöltek vagy annál valamivel nagyobb szuperföld-jelöltek száma 140%-kal emelkedett február óta. A lakhatósági zónában feltételezett bolygók száma viszont 54-ről 48-ra csökkent, mert szigorították a lakhatósági zóna kritériumait.
A 2009-ben startolt Kepler-űrtávcső úgynevezett okkultációs módszerrel azonosította a fenti égitestet. Ennek lényege, hogy amikor egy exobolygó a Földről nézve elhalad saját csillaga előtt, akkor kitakarja korongjának egy kis részét, és ezzel csökken a csillag általunk megfigyelt fényessége.
A Kepler ilyen rövid és csekély halványodásokat keres a megfigyelt csillagok sugárzásában. Az űreszköz tükrének átmérője 1,4 méter. Látómezeje viszonylag nagy, 105 négyzetfokot tesz ki – ez körülbelül megegyezik a kinyújtott karunk végén a tenyerünk által letakart égterület nagyságával. Ekkora területet rögzít rendszeresen 95 megapixeles detektorával. A Kepler közel 100 ezer fősorozati csillag fényváltozásait követi legalább 3,5 éven keresztül – ez sikeres üzemelés esetén 6 évre meghosszabbítható. Célterülete a Cygnus (Hattyú) csillagképben van. Ez távol van az ekliptika síkjától, ahol a fényes Nap és a Naprendszer bolygói mozognak, amivel zavarhatnák a folyamatos megfigyelést. Ezt a régiót figyeli megállás nélkül működése alatt.
Kövess bennünket a facebookon is!
forrás: origo/tudomány
