Embert és kamerát a Marsra – interjú a Mars One ötletgazdájával, Bas Lansdorppal
Egyesek szerint a történelem legambiciózusabb csalása, mások szerint megvalósíthatatlan álom, megint sokak szerint a legbrilliánsabb ötlet. Tény, ami tény, a Mars One annyira új, példátlan, annyira meghökkentö, hogy aki csak hall róla, mind-mind azonnal véleményt alkot. De hogy is zajlana ez a valóságshow a Marson?
Az ötlet egyik kidolgozója Bas Lansdorp, aki a valóságshow-k kolosszális nézettségét és bevételeit látva arra gondolt, miért ne lehetne ezt a média-erőt egy értelmes, messzire előremutató cél mögé állítani? Így született meg a Mars One, minden idők egyik legérdekesebb, és legambiciózusabb médiaötlete. Lényege, hogy az emberi Mars-missziót egy világméretű valóságshow keretein belül “röffentenék be” és annak bevételeiből finanszíroznák. A space.com űrkutatási hírportál nagyon érdekes interjút készített Bas Landsdorppal, az ötletgazdával, amit most magyarra fordítva tárunk a galaktika.hu olvasói elé.
space.com: Hogy jött az ötlet, hogy egy globális médiaesemény segítségével finanszírozzanak egy Mars-kolonizációs programot?
Bas Lansdorp: Akkor jutott eszembe, amikor néztem a nemzetközi Olimpiai Bizottság nézettségi számait. Amikor alapító társam, Arno Wielders is látta ezeket az adatokat, felvettük a kapcsolatot egy ismert holland médiaszakemberrel, Paul Römerrel, és átbeszéltük annak az értékelhetőségét, hogy emberek kerülnének a Marsra. Ezután több szakértővel értekeztünk a témában, akik szerint a médiában való értéke klasszisokkal nagyobb, mint a Mars-misszió tervezett kiadásai.
s.com: Mit gondol, mennyi ideig nézik majd az emberek e műsort? Pár évig? Pár évtizeden át?
BL: A Mars One misszió sokkal nagyobb erőbefektetésbe kerülő, és beláthatatlanul nagyobb hatású dolog, mint egyszerűen kitenni egy zászlót. Ez az egész Föld missziója, és embereket von be a világ minden tájáról. 18 év felett nem sokára bárki jelentkezhet az első asztronauták közé. Miután a Mars One szakértők kizárják a nem megfelelő jelölteket, a közönség segítségét kérjük, hogy demokratikusan megválasszuk a Föld első küldötteit egy másik bolygóra – fajuk eddigi legfontosabb szavazásán.
A közönség végig aktív marad a kiválasztott jelöltek kiképzése folyamán is, és szerepet játszik majd az életükben, az utazás és a Marsra szállás alatt is tele-közvetítések és kétirányú kommunikáció által. Az asztronauták, akik a hihetetlen lehetőséget a közönségtől kapták, végig interaktívak maradnak a földi támogatóikkal, annyit megosztva arról, hogy milyen a Marson élni, amennyit csak lehet.
Minden évben új jelöltek kerülnek kiválasztásra a Mars misszióba, és kétévenként érkeznek majd új résztvevők a Marsra. Az ember multi-planetáris fajjá válik. Ez olyan történet, amit egy ember évtizedekig követ!
s.com: Mit mondana azoknak az embereknek, akik szkeptikusak ezzel az üzleti modellel kapcsolatban?
BL: Azt mondanám, hogy “Te nem néznéd, ahogy emberek járnak a Marson?”
s.com: Mekkora kolónia létrehozását tervezik a Marson?
BL: Remélem, hogy egykor a kolónia majd akkora lesz, hogy önellátóvá válhat, de ez sok-sok évtizedbe kerülhet. Szerencsére a Mars One nem lesz egyedül e cél elérésében: több más magán és közvállalkozás fog szerepet vállalni abban, hogy az emberiséget erre az új bolygóra eljuttassák. És hogy a kérdésre is válaszoljak: azt szeretném, hogy a Mars One egy négy fős kolóniát hozzon létre. Ez az első csapat lesz a legnehezebben elérhető, mind technikai, mind pénzügyi szempontból – de meggyőződésem, hogy ha ők már ott vannak, rengetegen követik őket!
s.com: Mi a legnagyobb kihívás, amit a Mars One-nak le kell gyűrnie, ha sikeres akar lenni?
BL: Egy emberi Mars-misszió a legambiciózusabb projekt, amit el lehet képzelni. Három főbb kihívást látok. Rövid távon: finanszírozni a szükséges javak és a médiaeseményből bejövő pénzek közti különbséget. Középtávon: sikeresen jutni át azokon az időszakokon, amikor a dolgok nem úgy mennek, ahogy elterveztük őket – ami megtörténik egy ekkora projekt esetében. És hosszú távon: megtalálni és kiképezni azt a csapatot, akik sikeresen végigviszik az első három évet, a Földről való távozástól a második legénység érkezéséig.
s.com: Hallott arról, hogy máris rengetegen szeretnének Mars One asztronauták lenni?
BL: Miután 2012 júniusában bejelentettük a terveket, már az első hét hónapban több, mint ezer e-mailt kaptunk olyanoktól, akik menni akarnak. Csak a múlt héten kaptunk még ezret és harmincezer ember iratkozott fel a levelező listánkra, ami a kiválasztás híreit osztja meg velük.
s.com: Mit jelentene az emberiségnek, ha a Mars One sikeresen létrehozhatna egy gyarmatot a Vörös Bolygón?
BL: Úgy hiszem, hogy az az egész fajunk kilátásait megváltoztatná. Ha az emberiség képes a Marsra embereket küldeni, akkor mi az, amit ne tudna megvalósítani? Azt remélem, hogy a Mars One irányában tanúsított nemzetközi hozzáállás kicsit közelebb hozza az emberiséget egymáshoz – főleg most, a szenvedés és a konfliktusok ezen korszakában. A Mars One meg fogja mutatni, hogy hogyan tud egy csapatnyi különböző országba való, különböző hátterű ember együtt felkészülni egy nagy kihívást nyújtó misszióra, és együtt végigvinni azt. Ez a vállalkozás fel fogja hívni a figyelmet a kulturális különbözőségekre és hasonlóságokra is, ezzel együtt pedig növeli a tiszteletet az iránt, akik vagyunk. És ha a Marson igenis találunk életet – az megváltoztatná látásmódunkat az egész univerzumot tekintve.
s.com: Érdeklődik aziránt, hogy esetleg saját maga is elmenjen a Marsra?
BL: Persze, 15 évvel ezelőtt azért kezdtem el a Mars One-ról fantáziálni, mert el akartam menni a Marsra. De 15 évvel ezelőtt húsz voltam, most pedig van egy csodálatos barátnőm. Kétlem, hogy ő elhagyná a Földet a Marsért cserébe. De hát meglátjuk! De biztosan az öröm és a féltékenység keverékével fogom látni, ahogy az első négy ember elindul az emberiség eddigi legnagyobb expedíciójára!
A Mars, mint “médiatermék” nem újkeletű gondolat: Arthur C. Clarke A Mars titka című művében már egy újságírót küld a Vörös Bolygóra, aki titkolózásba és egy sötét rejtélybe botlik. És akkor persze fontos megemlíteni Ray Bradbury halhatatlan kötetét, a Marsbéli Krónikákat is, amely a science fiction egyik alapvetése a mai napig.
