Érkezés: egy film, ami átdrótozza az agyadat

Mielőtt beülünk a moziba, sosem árt tudni, mire számíthatunk, hogy ne érjen csalódás. Ezért mindjárt az elején szeretném leszögezni: aki akciódus űrinváziós filmre számít, az kerülje el az Érkezést. Akinek viszont bejött a Harmadik típusú találkozások, a Kapcsolat és Az ember gyermeke, az semmiképp se hagyja ki, mert hasonlóan maradandó élménnyel lehet gazdagabb.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy tudósok kimutatták: egy jó könyv módosítja az agyunkat. Nem meglepő megállapítás, hiszen mindnyájan érezhettük már egy kivételes regény, film, sőt az utóbbi időben akár tévésorozat befejezése után is, hogy az alkotás nagy hatással volt ránk. Ilyenkor egy ideig még nem tudunk szabadulni a mű által kiváltott gondolatoktól, érzelmektől, hangulattól. Sőt még az is lehet, hogy attól fogva másképp látjuk a világot.

Az Érkezés két szinten is ezt műveli velünk. Miközben a sztorija arról szól, hogyan változtat meg minket a másik megismerése, nyelvének megtanulása, a végére maga a film is hasonló módon a hatása alá kerít bennünket. De másképp, mint amire menet közben számítanánk. Ami a főhőssel megtörténik, az közben velünk is. És éppen ettől zseniális az egész.

A sztori egyszerű, mondhatni szokásos: az emberiség történetében először megjelennek az idegenek a Földön, mégpedig 12 egyforma, óriási űrhajóval lebegnek bolygónk különböző pontjai felett. És csak várnak és várnak.

Ez eddig A függetlenség napja is lehetne, csakhogy itt a kapcsolatfelvétel után nem lövöldözés kezdődik, hanem kommunikáció.  De hogyan is beszélhetnénk egy tőlünk teljesen eltérő civilizációval? A feladat megoldására egy nyelvészt (Dr. Louise Banks – Amy Adams) és egy fizikust (Ian Donnelly – Jeremy Renner) kérnek fel.

Ebből is látszik, hogy az Érkezés azon ritka SF filmek közé tartozik, amelyek a realitás oldaláról közelítik a kapcsolatfelvételt egy idegen civilizációval. Az alkotás remekül visszaadja a helyzet feszültségét, a személyes találkozás első sokkját, a nehézségeket, a rengeteg munkát, az éjszakázásokat, a monotonitást, a kimerültséget, az óriási nyomást és a tét nagyságát. És a végén a főhőssel együtt értjük meg mi is a megoldást.

Ennél többet spoilerezés nélkül nem lehet elmondani, de ebben a sztoriban nem is a sok akció és fordulat a lényeg, hanem az extrém szituációban helytálló emberek.

A színészi játék, a látvány, a zene, a hanghatások remekül sikerültek, és mind azt a célt szolgálják, hogy mi is át tudjuk élni, milyen lehet a találkozás egy idegen civilizációval.

Denis Villeneuve (Sicario – A bérgyilkos, Ellenség, Fogságban) újabb kitűnő filmet rendezett, ezúttal Ted Chiang 1998-as Story of Your Life című novellájából. Mindenképpen érdemes lesz odafigyelni a rendező további alkotásaira is.