Hányatott sorsú James Webb-távcső: újabb halasztás
Lassan már számolni sem érdemes, hányadszor halasztják el a világ legnagyobb űrtávcsővének pályára állítását. 
Hét évvel ezelőtt, 2011-ben 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, a terveket menet közben módosították, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára és végül 2021 elejére napolva a fellövést. Most az űrteleszkópjának munkálatait felülvizsgáló független testület “technikai kihívásokra” hivatkozva javasolta a fellövés ismételt elhalasztását. A legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án lesz.
A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.
A James Webb teleszkóp az infravörös tartományban működik majd, képes lesz átlátni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el. Az eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett életre utalhatnak.
A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor elkezdték tervezni ezt az űrteleszkópot. A hivatalos engedélyezése előtt a projekt költségeit 1 milliárd és 3,5 milliárd dollár közé becsülték. A költségvetés most az újabb egymilliárdos emeléssel 9,66 milliárd dollárnál tart.
