Hyperion, Örök háború: SF klasszikusok filmen

Az utóbbi időben egyre több sci-fi könyv mozis vagy tévés adaptációját jelentik be, A gyermekkor végétől kezdve A marsin át a Szép új világig, és úgy tűnik, a feldolgozási kedv nem csökken. A Kirkus Reviews összegyűjtötte a legújabb terveket.

Hyperion

Végre valaki hozzá mer nyúlni Dan Simmons Hugo-díj nyertes, zseniális eposzához. A színész és producer Bradley Cooper (Amerikai mesterlövész) vállalta magára feladatot, összefogva többek között az Oscar-díjas Graham King producerrel (Az Argo-akció, Z világháború) és Itamar Moses-szel, aki a Gengszterkorzó egyik forgatókönyvírója. A folytatásokat is megért könyvből néhány részes minisorozat készül a Syfy csatorna számára.

A történet szerint a 29. században az emberiség uralma galaxisokra terjed ki, polgárai gyarmatbolygók százait népesítik be. A Hegemóniát azonban külső és belső veszélyek is fenyegetik: küszöbön áll a háború a barbár Számkivetettekkel, miközben az emberi civilizáció életét segítő, kiismerhetetlen MI-k rejtélyes terveket kovácsolnak. A pattanásig feszült helyzetben hét zarándok indul útnak egy peremvidéki bolygó, a Hyperion felé. Úticéljuk a téridő törvényeinek fittyet hányó, legendás Időkripták, és a félistenként tisztelt, rettegett gyilkológép, a Shrike.

Szintén Hugo-díjat nyert Robert A. Heinlein a Hold függetlenségi harcáról szóló regénye, melynek eredeti címe The Moon is a Harsh Mistress. A könyvet az X-Men filmekről ismert Bryan Singer rendezi a Twentieth Century Fox stúdiónak Uprising (Felkelés) címmel.

A XXI. század második felére az egész Hold iparosodott. Bányák és gyárak mindenütt, ám a megtermelt javak nem a telepeseket gazdagítják, minden a Földet illeti meg – a Hold ugyanis gigantikus büntetőtelepként üzemel. Tökéletes börtön, hiszen aki néhány évet eltölt itt, a csekély gravitációhoz való alkalmazkodásnak köszönhetően már nem térhet vissza az anyabolygóra. Persze csak idő kérdése, hogy az egyre fokozódó feszültség mikor vezet lázadáshoz.

Joe Haldeman klasszikus katonai sci-fije a Hugo-díjon felül a Nebulát is elnyerte. A könyv adaptációjának jogait a Warner Bros. orozta el a Sony elől. A hírek szerint a főszerepben Channing Tatumot (Jupiter felemelkedése) láthatjuk majd.

A háborút a csillagközi űrben vívja az emberiség egy kiismerhetetlen és legyőzhetetlen ellenséggel szemben, s már az is valóságos tortúra, amíg valaki eljut a csataterekig. Ha pedig dacolva önnön esélytelenségével sikerül életben maradnia, minden megpróbáltatások legkegyetlenebbike vár rá: beilleszkedni egy olyan otthoni létezésbe, mely idegenebb a legtávolabbi bolygók világánál is.

Richard Matheson 1954-es regényéből már többször is készült film. Először 1964-ben, Vincent Price főszereplésével, The Last Man on Earth címmel. Tíz évvel később debütált a The Omega Man Charlton Hestonnal, végül pedig 2007-ben Will Smith maradt egyedül a zombikkal a Földön. A hírek szerint ezúttal eltérés lesz a forgatókönyvben és az alkotók olyan rebootot terveznek, amire akár folytatásokat lehet építeni.

A Földön pusztító járvány sodort végig, amely vérszomjas zombivá változtatta az emberiséget. Robert Neville azonban immunis a vírusra. Mára ő New York utolsó lakója, s talán az egész világon nincs már rajta kívül ember. A mutánsok figyelik minden mozdulatát, és vadásznak rá. Neville menekülés közben saját vérének felhasználásával próbálja előállítani a járvány ellenszerét. Sikerén az emberiség jövője múlik.

Életerő

Colin Wilson The Space Vampires (Űrvámpírok) című regénye 1976-ban jelent meg, és 1985-ben Lifeforce (Életerő) címmel forgatott belőle filmet Tobe Hooper (Poltergeist), többek között Patrick Stewart főszereplésével. A Valhalla Páholy 1994-ben adta ki a könyvet, szintén Életerő néven. A történetből ezúttal a Chiller Network készít tévéfilmet, ami még az idén bemutatásra kerül.

A Kisbolygók zónájában kutató űrhajós különös, idegen járművet fedez fel, melynek fedélzetén néhány embernek látszó lény mélyfagyasztott testére lelnek. A kutatóhajó legénysége hazasiet a világraszóló lelettel – s ez csak az első hiba a sorban…