Ígéretes elmélet a barna törpék kialakulására
A barna törpék nagyon furcsa öszvér objektumok, a csillagok és bolygók közötti átmenetet képviselik. De eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogyan születnek ezek a különleges égitestek.
A Heidelbergi Egyetem csillagászcsoportja új elmélettel állt elő. A kutatók megfigyelték, hogy a Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a csillaggal együtt, a gázból és porból fejlődtek ki, ahogy általában a bolygók.
A barna törpék két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik, vagy egy csillag körül keringenek, vagy a Tejútrendszerben magányosan utaznak. Tömegük nagy, minimum tizenháromszor nagyobb, mint a Jupiteré. Ilyen tömeg esetében már ideiglenesen energiát termel a magfúzió révén, de ez még kevés ahhoz, hogy beinduljon a hidrogén-hélium fúzió és ezért nincs saját fénye. Infravörös tartományban keresve bukkanhatunk rájuk, helyüket hő alapján tudják meghatározni. A becslések szerint mintegy 100 milliárd barna törpe található a Tejútrendszerben.
A Nu Ophiuchi tömege 2,5-szer nagyobb, mint a Napé, és a Földtől mintegy 150 fényévnyi távolságra, a Kígyótartó csillagképben található. Radiális sebességét 11 éven át figyelték meg amerikai és japán teleszkópok. Az adatok alapján megállapították, hogy a Nu Ophiuchi körül két barna törpe kering, amelyek keringési periódusa 530, illetve 3185 nap. A közelebbi barna törpe tehát hatszor megkerüli a csillagot, mialatt a távolabbi barna törpe csak egyszer.
A két keringés közötti különbség a lényeges. A hat az egyhez együttható miatt jóval valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az anyacsillagot a fejlődése korai szakaszában körülvevő gáz- és porfelhőből álló úgynevezett protoplanetáris lemezben alakulhattak ki a barna törpék, mint az, hogy kizárólag úgy alakulhatnak ki, mint a csillagok a csillagközi felhőkben. Csak az előbbi esetben tud az újonnan kialakult barna törpe keringése ráállni egy stabil pályára az évmilliók során.
