Megvalósuló sci-fi technológiák

A rohamtempóban gyorsuló technikai fejlődés egyre több területen éri utol a sci-fit.

Lassan már összeszámolni is nehéz, hány olyan technológia, találmány valósult meg, vagy áll a tömeges elterjedés küszöbén, amelyekkel korábban fantasztikus művekben találkozhattunk. Íme egy kis körkép – a teljesség igénye nélkül.

Energiafegyver
A sci-fi hőskorában egyetlen alkotás sem létezhetett egy jó kis lézerpisztoly, ionágyú vagy más energiafegyver nélkül. Nos, az Egyesült Államok haditengerészete lézeres fegyverrendszert telepít a Perzsa-öbölben állomásozó csatahajóira, hogy ellenséges drónokat és más hajókat tudjanak vele kilőni.

Védőruha megfigyelés ellen
Mintha a William Gibson féle Neurománcban már olvastunk volna ilyesmiről… Nos, Adam Harvey designer kidolgozott egy “lopakodó” ruhacsaládot, amely akadályozza, illetve zavarja a hőkamerákat és az arcfelismerő rendszereket.

Fénykard
Tavaly ősszel futótűzként terjedt a hír, hogy a Harvard és a MIT kutatói megcsinálták a fénykardot. Na jó, majdnem… Mindenesetre sikerült olyan környezetet teremteniük, amelyben a fotonok interakcióba kerülnek egymással: úgy viselkednek, mintha tömegük lenne és molekulákat tudnak alkotni. Nos, első lépésnek elég jól hangzik ahhoz, hogy a fényből egy jó kis kardpengét készítsünk.

Exoskeleton
A holnap határa című filmben is szereplő eszköz a valóságban is egyre népszerűbb. Az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában is élesben működnek ilyen eszközök. A legtöbb esetben egészségügyi okokból, katasztrófahelyzetekben vagy katonai célokra használják őket. Néhány cég, köztük a Panasonic, már a nagyközönségnek is fejleszt exoskeletont. A Cyberdyne System pedig – igen, ők azok, kik ki fogják fejleszteni a Skynetet – nemrég kezdte meg HAL 5 elnevezésű, a teljes testet kívülről erősítő és segítő rendszerének kórházi tesztjeit.

Hibernálás
Az USA-ban több kereskedelmi célú szolgáltató is működik, amely vállalja elhunytak hibernálását. Talán a leghíresebb lefagyasztott személy a 2002-ben távozott amerikai baseball legenda, Ted Williams, akinek a fejét és testét külön-külön tárolták el abban a reményben, hogy a tudomány egyszer majd képes lesz a felélesztésére.

Védőpajzs
A NASA kutatásokat végzett annak érdekében, hogy plazma-alapú energiamezőkkel tudja megvédeni a sugárzástól a földkörül pályán keringő űrhajóit. Portugál kutatók mágneses mezőbe zárt plazmával kísérleteztek. Inspirációként a Föld szolgált, hiszen bolygónk mágneses mezeje védőpajzsként óv minket a napból érkező töltött részecskék gyilkos hatásától.

Űrállomás
Oké, még nem úgy néz ki, mint a 2001: Űrodüsszeia vagy az Elysium gigantikus, körben forgó űrállomása, de már akkor is akad egy-két űrállomásunk.

Kibernetikus implantátumok
Újabb terület, ahol rendkívül gyorsan szaporodnak az eszközök. Egy igen érdekes példa az Advanced Bionics Naida CI system elnevezésű implantátuma. A fül mögé helyezhető hallókészülék ugyanis bluetooth kapcsolattal küldi át az információkat közvetlenül a hallóidegnek.

Hordható számítógépek
A technológia honlapok egymásután számolnak be a legkülönfélébb okosóra projektekről, és néhány ilyen eszköz már kapható is a boltokban. A 2014-es Consumer Electronics Show-n külön szekciót szenteltek ennek a termékcsoportnak.

Hátrakéta
Már nem csak Boba Fett repkedhet személyes hátrakétával: számos légi-, kaszkadőr- és technológiai bemutatón találkozhatunk vele. Ugyanakkor még nem elég olcsó és biztonságos ahhoz, hogy praktikus legyen mindennapi használatra.

Elzárt városok
Számos SF-ben előfordulnak olyan városok, amelyek vagy a túlnépesedés, vagy valamilyen világkatasztrófa miatt emberek millióinak adnak otthont valamilyen összezsúfolt, elzárt helyen, nem ritkán a föld alatt. Nos, Montreal föld alatti városában több mint 30 kilométernyi alagút köt össze lakásokat, hoteleket, irodákat és boltokat. Minden bizonnyal ez a világ legnagyobb földalatti komplexuma.

Digitális agy
Mind az emberi tudat számítógépbe táplálása, mind a mesterséges intelligencia örökzöld téma a sci-fiben, legutóbb a Transzcendens című filmben találkozhattunk vele. Nos, tudósoknak már sikerült limitált képességű neruális hálózatot kifejleszteniük, bogarak és rágcsálók idegrendszere alapján. És van olyan kutatócsoport, amely valóban az emberi agy digitalizálásán dolgozik.