Mennyi hely kell a nyelvnek az agyban?
Francis Mollica és Steven Piantadosi, a Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai bemutatták új információelméletüket, amellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget. Meglepően alacsony ez a szám, csupán mintegy másfél megabájt helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk az amerikai kutatók szerint.
Már nem sokkal a születés után, kisbabaként az ember elkezdi tanulni érteni, és beszélni a körülötte élők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent, mint a szavak és definíciójuk szótárszerű tárolását.
Ez több mmint egyszerű adattárolás, a szavak között létrejönnek asszociatív kapcsolatok, például a repüléshez kapcsolódhat a madár, vagy éppen a szárny, a vörösbegy szó. Léteznek olyan információk, melyek megmondják az agynak, hogyan ejtsen ki egy szót és hogyan használhatja vagy nem használhatja azt más szavakkal együtt.
A két tudós adatmennyiségre fordította le az agy nyelvre vonatkozó információkat tároló módszereit. Mindehhez az információelméletet hívták segítségül, az információk szimbólumrészletek segítségével történő kódolásával foglalkozó matematikai tudományterületet.
Számításikhoz kijelölték az angol nyelv bizonyos aspektusait. Megállapították, hogy az emberek mintegy 50 fonémát – szavakat alkotó hangot – használnak, ezek tárolásához egyenként mintegy 15 bitre van szükség. Ezután a szavakat vették figyelembe, melyekből az átlag ember becsléseik szerint nagyjából 40 ezret használ, melyekhez összesen mintegy 400 ezer bit “tárolóhelyre” van szükség. A nyelv ismeretéhez és használatához bizonyos, a szavak gyakoriságára vonatkozó információkat 80 ezer bitet felhasználásával tárol az agy. A szavak jelentésének tárolásához további 12 millió bitre, a mondattani információinak tárolásához 700 bitet használhat az agy.
A végeredmény – 1,56 megabájt – kevesebb, mint egy modern telefon által készített fotó helyigénye.
