Mit tennél, ha a világ sorsa lenne a kezedben?
Képzeljük el, hogy tudósok véletlenül rátaláltak valamire. Egy találmányra, mely romlásba döntheti világunkat, ha rossz kezekbe kerül, jó kezekben pedig az emberiség termékeny, békés korszakát hozhatja el. De a tudós nem katona vagy politikus, mit kezdhet hát egy ilyen helyzetben, mik a következmények?
Próbáljunk meg kicsit főszereplőink fejével gondolkozni. Jól fizető állásunk van egy modern laboratóriumban, nincsen állandó külső ellenőrzés, nem zargat a hatalom. Egyszer egy kísérlet nem várt következménnyel jár, az épületegyüttes környékét robbanások rázzák meg. Kis körzetben minden hagyományos lőszer és robbanószerkezet megsemmisül, senki sem ért semmit. Látszólag nincs összefüggés, de hamar rájövünk, hogy bizony mi vagyunk a galiba okozói. Milyen lépéseket kellene tennünk? Szólhatunk a katonaságnak remélve, hogy békés célokra akarnának felhasználni egy potenciális fegyvert.
Vagy megkereshetjük a sajtót is, megakadályozandó a berendezés pusztító erejének felhasználását. A nép csak nem dobná el magától a jobb élet reményét.
Itt jön elő egy komoly morális probléma. Őszintén kérdezzük meg magunkat, mennyire bízhatunk meg a fennálló hatalomban itt vagy bárhol máshol. Valószínűleg nem az emberiség, hanem a nemzet haszna lenne az elsődleges, és bizony kitört már néhány háború, amikor egy ország a saját érdekeit agresszívan próbálja érvényesíteni.
A helyi hatalom szeme előtt sem biztos, hogy a világbéke lebegne. Azonban meg kell említenünk Frederik Pohl és Arthur C Clarke közös regényét, A végső bizonyítás című könyvet, melyben a veszélyessé váló Észak-Korea lefegyverzését hajtják végre a nyugati hatalmak egy különleges fegyver segítségével.
Azonban nem hiszem, hogy ennyire megbízhatunk a tábornokokban és a politikusokban. Talán nem olyan jó döntés a hadsereg. Menjünk inkább el a médiához. De itt is van egy kisebb gond. Hány újság lehet ma a világon, mely független, nem a kormány, vagy egy Rotchild féle milliárdos kezében van?
Nagy eséllyel itt is mi húznánk a rövidebbet. De legyen ennyi elég most amolyan bevezetésnek. Bízzuk a kedves olvasóra a többit, ő is dolgoztassa meg az agyát. Ha pedig már eléggé elfáradt, akkor hagyja, hogy vezessék. Neki ajánljuk Clarke és Kube-McDowell Tűzszünet című könyvét.
JB
Olyan mint a tuti lottó. Rengeteg sf jelenik meg. Miért ezt válaszam? Nem. Választom inkább ian mcdonald brazilia címu konyvét. Vagy hannu rajaniemi befejező kötetét. Vagy magyar író mag történetét. Nem győzott meg. És elegem van az űrhajós történetek-ből. Nálam a mérce a metró-nál van. Tehát miért ezt válaszzam?
A Tűzszünet nem űrhajós, hanem politikai thriller. Amúgy meg szégyelld magad gyu, hogy más, kiadók kiadványeiról kommentálsz.
A politika szintén hidegen hagy. Miért nem lehet más kiadók könyvérol beszélni? Azok szintén sf-ek.
Lehet róluk beszélni hisz Te is írtál róluk (elég sok helyen a nem odaillő hozzászólást törlik). Nem arról van szó hanem hogy ITT a Galaktika oldalán illene főleg a saját könyveit , cikkeit megvitatni. Rengeteg oldal van ahol a sci-firől beszélgethetsz csak persze keresni kell…..
Politika..nos akárhogy kerülöd nap mint nap találkozol vele és befolyással van életedre.
A lényeg hogy előbb gondolkodj majd írj.
Hát ezzel az a helyzet hogy elég sok galaktika regény nem tetszett. Az ad astra -tól se mind. Most mégis két könyv fog tetszeni tőluk. Míg ez évben a galaktika 0 könyvell lepett meg. Az antijég eléggé gyenge.
Én azt tenném hogy megszuntetném a scizofreniát. És minden más agyi betegséget. Ezzel lenne munka. Ezután városigazgatás. Felhő-városokat hoznék létre a megygyogyult embereknek. És irány az űr. Oktatás:hawking féle lenne. ennyi.