Omnius árnyékában, avagy előkészületben az Emberi Agy Projekt

A tudományos fantasztikum évtizedek óta foglalkozik az emberi agy működésének a mai napig teljes egészében még felderítetlen titkaival, és azzal, hogy vajon milyen következményekkel járhat, ha az emberi elme hatékonyságával, és összetettségével felruházunk egy gépet.

“Ne készíts gépezetet az emberi elme hasonlatosságára.”

A sci-fi rajongók számára minden bizonnyal nem ismeretlen a fenti idézet. Frank Herbert történetében erre a mondatra egy egész társadalom épül; a butleri dzsihad és előzményei -Omnius rémuralma-, valós félelemként, mint egyfajta mém épültek be a tiltással együtt a Dűne-univerzum lakóiba.
A valóságban most érkeztünk el oda, hogy a világ tudósai, legalábbis Európáé mindenképpen, egy új projektben egyesítik a legzseniálisabb koponyákat  a modern tudomány egyik legizgalmasabb területén: az emberi agy megértésében.

Most pedig egy pillanatra hagyjuk a fikciót a maga helyén, és foglalkozzunk a valódi tudománnyal, mely annyi írót megihletett már.

Az Európai Bizottság hivatalos közleményben jelentette be, hogy az Emberi Agy Projekt (Human Brain Project – HBP) a két támogatott FET* „zászlóshajó”-projekt egyike.

 A HBP célja, hogy egyesítve az emberi aggyal kapcsolatos összes jelenlegi tudást, szuper-számítógépes modellek és szimulációk segítségével lépésről lépésre rekonstruálja az agyat. A projekt az emberi agy és betegségei megértésének lehetőségét, valamint teljesen új számítógépes és robotikus technológiák kifejlesztését teszi lehetővé. Január 28-án jelenti be az Európai Bizottság, hogy a projekt sikerében bízva a HBP a két támogatott FET zászlóshajóprojekt egyike.

( FET – Future and Emerging Technologies, magyarul “Jövőbeni és feltörekvő technológiák” program az EU 7. Kutatási Keretprogramjának része, amely a H2020 programban is folytatódik majd. Az ún. “zászlóshajó-területek” kulcselemei lesznek a FET program jövőjének és ezáltal a közös európai K+F erőfeszítéseknek.)

 Több mint 80 európai és nemzetközi kutatóintézet összefogásával a HBP célkitűzéseit – a tervek szerint – 2013–2023 között valósítják meg, 1,19 milliárd euró költséggel. A projektben részt vesz néhány fontos észak-amerikai és japán partner is. A koordinációt a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) látja el Henry Markram idegtudós vezetésével, munkáját a németországi Heidelbergi Egyetemről Karlheinz Meier és Richard Frackowiak, a Vaudi Egyetemi Klinikai Központ, valamint a Lausanne-i Egyetem munkatársa segíti.

Magyarországról már a kezdetektől fogva részt vesz a projektben dr. Freund Tamás professzor kutatócsoportja a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből. Feladatuk a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek révén nyert adatokkal segíteni az idegsejtek, hálózataik és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek építését, valamint további kísérletekkel validálni a modellek predikcióit. A későbbi fázisokban további hazai laboratóriumoknak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a Flagship Programba.

 Az agykutatás ugrásszerű fejlődése hazánk számára is alapvető társadalmi és gazdasági érdek, hiszen az idegrendszer betegségei óriási egészséggazdasági és szociális terhet jelentenek. Az egészséges és kóros agyműködés jobb megértése a kísérletesen validált számítógépes modellek segítségével megalapozza és felgyorsítja a felfedező kutatások eredményeinek integrálódását a jobb megelőzési stratégiák és kezelések kidolgozásába a betegek és az egész társadalom érdekében.

 A HBP kiválasztása több mint hároméves előkészítő munka és szigorú értékelési eljárás eredménye. A döntést az Európai Bizottság által kiválasztott független, magasan jegyzett tudósok hozták meg. A következő hónapokban kerül sor a részt vevő partnerek és a Bizottság közötti tárgyalássorozatra, amelynek során kidolgozzák az első 2,5 éves felépítési fázis részletes programjáról szóló megállapodást. A projekt várhatóan 2013 végén kezdődik.

A HBP célja olyan új eszközök kifejlesztése, amelyek segítenek az agyműködés alapvető mechanizmusainak megértésében és abban, hogy ezt a tudást felhasználhassuk a jövő orvostudományában és számítástechnikájában.

Az Emberi Agy Projektben központi szerepet játszik az információs és kommunikációs technológia. A projekt keretében olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuper-számítógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ minden részéről összegyűjtsék az agytudománnyal kapcsolatos adatokat, ezek felhasználásával összetett agymodelleket hozzanak létre, és így szimulálják az agy működését, a modellek működését biológiai adatokkal vessék össze, és a modelleket a tudományos közösség számára hozzáférhetővé tegyék. A végső cél, hogy lehetővé váljék az agykutatók számára, hogy kapcsolatot találjanak az agyműködésért felelős gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.

Egy újfajta orvosi informatikai rendszer klinikai adatokat gyűjt majd a világ minden tájáról, aminek segítségével az orvos kutatók számára hozzáférhetővé válik a jelenleg szétszórt adatokban rejlő klinikailag hasznos információ, melyet aztán beépíthetnek az idegrendszeri betegségek számítógépes modelljeibe. A cél az, hogy objektív módszereket lehessen kifejleszteni az agyi betegségek felismerésére, megértsük a betegségek hátterében meghúzódó mechanizmusokat, és felgyorsuljanak az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások.

Az Emberi Agy Projekt emellett olyan „neuromorf számításokat”, illetve „neurorobotikát” támogató rendszereket hoz majd létre, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy az agy felépítésén és számítási módszerein alapuló számítógépeket és robotokat fejlesszenek ki. Az új rendszerek az agy részletes megértésén keresztül képesek lehetnek megoldani a jövő számítástechnológiája előtt álló kritikus problémákat, mint például az energiahatékonyság, a megbízhatóság és az egyre komplexebb számítási rendszerek programozásában rejlő alapvető nehézségeket.

A projekttől függetlenül dolgozó tudósokat is támogat majd a program abban, hogy saját kutatásaikban használják a létrehozott új rendszereket, és erre jelentős pénzforrásokat különítenek el a költségvetésből. Röviden, az Emberi Agy Projekt olyan lesz az agykutatás számára, mint a CERN a részecskefizikában.
Forrás: MTA Kommunikációs Főosztály