Orosz rakéta és űrhajó tervek
Dmitrij Rogozin, az orosz űrkutatásért felelős Roszkoszmosz állami vállalat főigazgatója az orosz rakétatervekről beszélt egy interjún.
Az orosz Proton-M nehéz hordozórakéta fellövésének költségeit a Falcon 9 árszintjére fogják leszállítani, aminek fedezete a repüléshez való földi felkészítés költségeinek csökkentése lesz. A Protonok gyártását a tervek szerint a jövő év vége felé, a felhasználásukat 2025-ben fogják befejezni, helyüket az Angara hordozórakéta veszi át.
A szupernehéz kategóriájú, egyebek között a tervezett Hold-misszióhoz felhasználandó Jenyiszej hordozórakéta kifejlesztésének költségeit minimum 740 milliárd rubelre (mintegy 10 milliárd dollárra) becsülte. Az első kísérleti fellövést 2028-ig kell teljesíteni a Vosztocsnij űrrepülőtéren kiépítendő indítóállásból. Rogozin szerint stabil finanszírozás esetén a határidőt előbbre lehet majd hozni.
A Jenyiszejt – amely a tervek szerint 27 tonna hasznos terhet lesz képes Hold körüli pályára juttatni – modulárisra tervezik: a rakéta fokozatainak önálló, kettős vagy hármas rendeltetésűnek kell lennie.
A tervek szerint a Jenyiszej első fokozatát már 2022-ben ki fogják kipróbálni, mert az azonos lesz az akkor tesztelendő Szojuz-5 – Irtis néven is emlegetett – középnehéz űrhajó első fokozatával, amelynek RD-171MV típusú hajtóműve már készül az Energomas vállalatnál. A második fokozatot az Egyesült Államokba 1994 óta exportált, az Atlas rakétáknál használt RD-180-as hajtómű alapján tervezik kifejleszteni. A harmadik fokozat alapja Angara-5V típusú, hidrogén-meghajtású hajtómű lesz, amely bruttó 37 tonna terhet lesz képes felemelni.
A Szojuz-5 2022 és 2025 között tervezett repüléstesztjeit a Fegyeracija típusú, többször felhasználható, négy ember szállítására és Hold-repülésre is alkalmasra tervezett űrhajóval fogják elvégezni. A megerősített hő- és sugárvédelemmel ellátott, Hold-missziókra is felhasználható Szojuz MSZ űrhajó létrehozásának költségei kb. 400 millió dollárra rúgnak.
Mivel a NASA a Hold körüli Deep Space Gateaway űrállomás létrehozásában érdekelt – amelyhez csatlakozni kíván az EU, Kanada és Japán is – akkor a Roszkoszmosz az orosz tudományos akadémiával együtt elsősorban a Hold felszínére irányuló missziókra összpontosít majd. A Roszkoszmosz ugyanakkor azt szeretné, hogy az űrállomás orosz űrhajók fogadására is alkalmas legyen, amiről tárgyalások folynak az Energiia orosz űripari vállalat és a NASA között.
A Roszkoszmosz akkor is pályán kívánja tartani a a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást (ISS), ha az amerikaiak a projekt feladása mellett döntenek. Közölte, hogy az állomás orosz szekciójához a jövőben újabb modulok csatlakozhatnak majd a 2022-ben felbocsátandó tudományos és energiamodul (NEM) alapján. Mint mondta, a Roszkoszmosz hasonló modulokat ajánlott fel más országoknak, a saját kutatásaik számára.
