Ötkilométeres hegy leküzdésére készül az új marsjáró
Az eddigi leglátványosabb leszállóhelyre érkezik majd a NASA ősszel startoló új marsjárója. A Gale-kráterben lévő üledékes rétegsor segíthet megismerni, léteztek-e az élet kialakulására alkalmas környezetek egykor a Marson.
Amennyiben a 2008-as Galaktika évad is érdekli, újra lapozná rendelje meg itt 2008 forintért.
Egy közel 5 kilométer magas hegy mellett fog landolni a Marson 2012 augusztusában a Mars Science Laboratory (MSL), a NASA eddigi legfejlettebb rovere. A Gale-krátert négy lehetséges leszállóhely közül választották ki, és mind a biztonságos landolás mérnöki igényeit kielégíti, mind pedig a tudományos kíváncsiságnak is megfelel.
Még mindig tart a 9 nap, 9 könyv 999 forintért akciónk. Rendeljen itt!
A kijelölt leszállóhely a Gale-kráter aljzatának külső részén, egy sima területen található. Nem ez a rover fő célja, de elég közel van a vizsgálat tárgyához, a kráter közepén lévő hatalmas üledékes hegyhez. A landolásra direkt egy közeli sík területet választottak, innen közelíti meg a Curiosity névre keresztelt marsjáró a célterületet.
Maga a 155 kilométer átmérőjű Gale-kráter a Mars déli féltekéjén található. Peremét alkotó sáncfaláról több helyen futnak belső részébe kiszáradt folyómedrek, amelyek legyező alakban egymásra települt hordalékból álló síkságot hoztak létre. Egy ilyen területen landol az MSL is (lásd az alábbi képen a kék ellipszist). A kráter legérdekesebb része a középpontjában lévő 5 kilométeres üledékes hegy. A kiemelkedés átlagos lejtőszöge 9-11 fok, de ettől jelentős is eltérések vannak, ezért a rovernek figyelmesen kell majd megtervezni az útvonalát, hogy elkerülje a veszélyes részeket.
Tudományos értéke mellett a központi kiemelkedés látványnak sem lesz utolsó, a távérzékeléses, tehát a bolygó körüli pályáról készített megfigyelések alapján sok érdekes földtani alakzat van a térségben. Az ellenállóbb rétegek több helyen kipreparálódtak, tehát az erózió révén hangsúlyosabbá váltak és élesen kiugranak a környezetükből.
Az üledékes hegy fontosabb ásványcsoportjai
–magnézium-szulfátok: MgSO4 (változó mennyiségű H2O-tartalommal) pl. epszomit, kieserit
–szmektit agyagásványok: közelítő képletük (Na,Ca)(Al,Mg)2Si4O10(OH)2xnH2O), pl. montmorillonit, nontronit, saponit
–olivin: (MgFe)2SiO4, nem mállott szilikát ásvány
A területek nagyon változatos összetételű anyagok vizsgálhatóak. Az üledékképződés hosszú időn keresztül zajlott a térségben, miközben a Mars fejlődésével párhuzamosan változtak a felszíni viszonyok. A legmélyebben fekvő rétegek agyagos összetételűek, és viszonylag meleg, vizes környezetben váltak ki. A magasabban lévő szulfátok már hidegebb, feltehetőleg savasabb vizekből ülepedtek ki.
A feltételezések alapján az üledékek egy része állóvízben keletkezett, de halmozódásukban a levegőből történő kirakódás is közreműködött, miközben víz vagy jég is volt a területen. Nemcsak a kémhatás és ettől az ásványi összetétel, de a lerakódás körülményei is változtak az évmilliók során. Erre eltérő kinézetű rétegsorok utalnak a hegy különböző szintjén.
Forrás: origo/tudomány
