Rejtett tavakat találtak a jég alatt
A Lancasteri Egyetem, a Sheffieldi Egyetem és az amerikai Stanford Egyetem közös kutatása során 56 tavat fedeztek fel Grönlandon, a szigetet borító jégtakaró alatt.
Jég alatti tavakat már egy ideje ismeri a tudomány, a legismertebb az antarktiszi Vosztok-tó. Bár ezek a tavak kisebbek, mint az Antarktiszon talált hasonló, jégtakaró alatti tavak, felfedezésük azt mutatja, hogy az eddig véltnél jóval gyakoribbak a tavak a grönlandi jégtakaró alatt. Eddig csak négy ilyen tó volt ismert a térségben, most az ismert tavak száma csaknem megtizenötszöröződött.
A grönlandi jégtakaró nagyjából hússzor akkora, mint Magyarország területe, egyes helyeken több mint három kilométer vastag. Olvadása fontos szerepet játszik a globális tengerszint-növekedésben.
A jég alatti tavak nevükből adódóan a jégtömeg alatt keletkeznek. A grönlandi és antarktiszi jég alatti tavakban édesvíz található, amely a jég aljának olvadásából keletkezik. A geotermikus hő felszáll az alul lévő kőzetből, a felülről határoló vastag jég azonban bezárja azt. Ezen tavak ismerete segít kialakítani egy jóval teljesebb képet arról, hol keletkezik víz, és az hogyan áramlik a jégtakaró alatt, ami hatással van arra, hogyan reagál a jégtakaró a növekvő hőmérsékletre.
A kutatók több mint 500 ezer négyzetkilométernyi területről gyűjtött radarfelvételt elemeztek, amelyek képet alkottak a grönlandi jégtakaró mélyéről. Az újonnan felfedezett tavak 0,2-5,9 kilométer kiterjedésűek, többségüket viszonylag lassan mozgó jég alatt találták, távol a jégtakaró fagyott talapzatától, és viszonylag stabilnak mutatkoznak. A tavak azonosítása azért fontos, mert meghatározhatjuk azt, miként hatnak a jég alatti szélesebb hidrológiai rendszerre és a gleccserek dinamikájára.
