Repülő csészealjat tesztelt a NASA
A múlt hétvégén, Hawaii égboltján egy repülő csészealj tűnt fel, nagy sebességgel ereszkedett, majd sértetlenül földet ért. Nem egy azonosítatlan repülő tárgyról volt szó: az összes megfigyelő tudta, hogy a jármű a NASA tulajdona.
A kísérletre a Low-Density Supersonic Decelerator (LDSD) projekt keretében került sor, amely a marsi landolásra keres új, alternatív megoldásokat. A vörös bolygó vékony légköre miatt ugyanis az érzékeny berendezések biztonságos érkeztetése nem egyszerű feladat.
Az LDSD a probléma megoldására két új technológiát is kidolgozott. Az egyik egy felfújható korong, a Supersonic Inflatable Aerodynamic Decelerator (SIAD), amely a leszállóegység légellenállását hivatott megnövelni. A másik pedig egy óriási ejtőernyő, a Supersonic Disk Sail Parachute (SDSP). Ha beválnak, akkor elkezdhetik növelni a Marsra juttatható felszerelések tömegét, akár két tonnáig is.
Itt a Földön csak a felső sztratoszférában érdemes tesztelni a berendezést, mivel ott elég vékony hozzá a légkör. A NASA három kísérletet tervez: az első csak azt hivatott ellenőrizni, hogy tud-e repülni az eszköz, a másik kettő pedig már az új leszállási technika kipróbálását célozza. E három közül az első kísérlet zajlott le a hétvégén.
A teszt során egy léggömb segítségével 36 ezer méter magasba juttatták az eszközt, majd útjára bocsátották. A csészealj először is begyújtotta a rakétáit, és közel 55 ezer méteres magasságba emelkedett. Ezt követően pedig megkezdte az ereszkedést.
A korong remek teljesítményt nyújtott, a terveknek megfelelően megnövelve a zuhanó tesztjármű légellenállását. Ugyanakkor az ejtőernyő sajnos nem nyílt ki teljesen. A csészealj fél órával a rakétáinak beindítása után a Csendes-óceánban landolt.
A felfújható korong nem csak lassította a jármű ereszkedését, de a gyermekeket védő úszógumihoz hasonlóan segített is a berendezést a víz felszínén tartani. A fogadó csapatnak még sikerült is felmásznia a hajóként úszó járműre. Az összes kísérleti eszközt és a fekete dobozt is sértetlenül és nehézségek nélkül be tudták gyűjteni.
A projekt vezetője, Mark Adler abszolút sikeresnek ítélte a kísérletet, mivel az elsődleges célt sikerült elérni: az eszköz az elvártaknak megfelelően repült. Az ereszkedési szakaszt csak bónuszként próbálták most ki, hiszen ennek az igazi próbájára a következő két teszt szolgál majd, közel egy év múlva.
